"A német-iráni kettős állampolgár valamennyi áldozata bevándorló hátterű. Többnyire kiskorúakat lőtt agyon, köztük egy 15 éves magyar fiút."
Ezek szerint még a két német állampolgárságú áldozat is bevándorló "hátterű".
Valahogy meg kellett magyarázni ezt az egészen nyilvánvaló dolgot. És be kellett ismerni azt is, hogy hazugságon kaptuk rajta. Az áldozatok kiválasztása nagyonis célirányos volt.
Viszont a FAZ cikkében nincs hivatkozás a forrásokra. Feltehetően név nyilatkozó forrásokról van szó. Nem a hatóságok ismerték ugyanis be ezeket a tényeket. hanem a FAZ oknyomozó újságírói.
Érzésem szerint ebből is kialakulhat egy nagy botrány. Nem fog használni a political correct hatóság hírnevének.
Talán még kiderül az is, hogy valóban neonáci bakancsot viselt.
"Szélsőjobboldali beállítottságú, rasszista ember volt a müncheni lövöldöző, aki az előző héten pénteken kilenc embert megölt, majd végzett magával - írta szerdán a nyomozás menetét ismerő biztonsági forrásokra hivatkozva a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a hírportálján.
Az elkövető a környezetében élők tanúvallomásai alapján megtiszteltetésként tartotta számon, hogy születésnapja egybeesik Adolf Hitler születésnapjával, és büszke volt arra, hogy irániként és németként "árja" - írta a FAZ, rámutatva, hogy az árja-kultusz szerint Irán az árják hazája.
Továbbá a 18 éves férfi gyűlölte a törököket és az arabokat, és a felsőbbrendűség érzése töltötte el velük szemben.
A nyomozók ezért abból a feltételezésből indulnak ki, hogy célzottan gyilkolhatott külföldi származású embereket.
A német-iráni kettős állampolgár valamennyi áldozata bevándorló hátterű. Többnyire kiskorúakat lőtt agyon, köztük egy 15 éves magyar fiút.
A feltevés mellett szól, hogy sokkal több embert is megölhetett volna, mert 300 lövedék volt nála.
Tettét eddig politikai vonatkozások nélküli ámokfutásként sorolták be és pszichés betegségére, illetve a vele egykorú társaitól elszenvedett gyötrésre (mobbing) vezették vissza.
Az elkövető nem tartozott a müncheni szélsőjobboldali szubkultúrához. Azonban a szélsőjobboldali, rasszista beállítottságra utal egy, a vérengzés közben folytatott szóváltásról készített videofelvétel is, amelyen hallható, hogy szidalmazza a törököket és hangsúlyozza, hogy Németországban született és német.
A nyomozás során azt is megállapították, hogy a müncheni lövöldöző tudatosan a norvég Anders Behring Breivik vérengzésének ötödik évfordulójára időzítette tettét. A 77 halálos áldozatot követelő utoyai mészárlás és oslói pokolgépes robbantás szélsőjobboldali elkövetője volt a példaképe - írta a FAZ."
Ja igen! Megmutattam azt, hogy milyen egy oldalsemleges vélemény. Úgy vagyok humanista, hogy nem fogadom el a liberális mainstream véleményt. És úgy védem a rendőrség hírnevét, hogy nem vagyok kormánypárti.
Megjegyzem, hogy még mindig találok ezidáig általam ismeretlennek minősülő híreket a médiában. Akár az is kiderülhet, hogy a közvélemény teljesen félre van tájékoztatva. Következésképpen akár tévedhetek is.
Megszületett az ítélet a röszkei perben, a vádlottakat különböző mértékű letöltendő szabadságvesztésre és kiutasításra ítélték. Erről a Helsinki Bizottság cikkében lehet informálódni ezen a linken: helsinkifigyelo.blog.hu/.../13_abszurditas_a...
Az ítélet nyilvánvalóan elrettentő szándékkal született, hogy ne érje meg a zavargások szítása, és ne lehessen arra hivatkozni, hogy valaki a zavargásokban nem vett tevőlegesen részt. Ne lehessen azt állítani, hogy "én csak véletlenül arra jártam, és láttam, hogy nyitva a kapu, így szépen átballagtam Magyarországra".
Véleményem szerint bűnrészességnek tudta be a bíróság, hogy valaki a puszta jelenlétével zavargásokra buzdította a társait.
(Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a Helsinki Bizottság cikke Ahmed H. nevét meg sem említi. Az egy másik per...)
Nem fotózni kellett volna Ahmed H. röszkei tevékenységét, hanem videón rögzíteni minden lépését! Mégpedig úgy, hogy a szavait érthetően rögzítsék, hogy az bizonyítékként felhasználható legyen ellene! Akkor most nem beszélhetne mellé, hogy ő "békíteni" ment oda. Akkor be lehetne bizonyítani, hogy zsarolta a rendőröket és ultimátumot szabott.
Ennek hiányában azonban mindent úgy tagad le, ahogyan akar. Nem lehet rábizonyítani semmit.
Természetesen ez marxizmus, ezt a véleményt nemcsak elfogadom, hanem büszkén vállalom, mert marxistának tartom magam. Ezekért a szavakért nem is kell bocsánatot kérned.
Valójában te azt szeretnéd kifejezni, és ebben volna logika, hogy a munkaidőcsökkentéssel megvalósított teljes foglalkoztatás bérnövekedést eredményez, és úgy gondolod, hogy ez a bérek elinflálódását fogja maga után vonni.
Azzal nem értek egyet, hogy az árufedezet ne volna meg. Gondold csak végig, lassacskán nincs elég munkahely, mert kevesebb emberi munkaerővel elő lehet állítani ugyanazt az árumennyiséget. A felesleges munkaerő munkanélküli lesz. Viszont a munkanélküli a fogyasztói társadalomnak nem tagja, fogyasztani csak a munkanélküli segélye erejéig tud. Ha a munkabérek úgy vannak kialakítva, hogy a szükségleteinket kielégíteni csak a teljes munkaidős foglalkoztatás béréből tudjuk, akkor a munkanélküli nélkülözni fog. Ennek az a következménye, hogy a kapitalizmus nem állít elő annyi terméket, amennyit képes volna, mert nincs meg rá a fizetőképes kereslet, és a profit is kevesebb, mint amennyi a teljes foglalkoztatás esetén volna.
Erre mondtam azt, hogy a farkába harapott a kígyó, a globális kapitalizmus megszüntette a profit értékesülésének feltételeit. Ide vezet a tőkés mohó profitéhsége. Felborult a világpiacon a kereslet-kínálat törvénye, mert minden egyes tőkés mikrogazdasági (vállalati) szinten képes reagálni a verseny kihívásaira, a kereslet-kínálat törvénye viszont makrogazdasági, sőt immár globális kategória. Ide vezet például a tőke szabad áramlása. Ami azt jelenti, hogy a multik áttelepülnek a Távol-Keletre (zömmel Kínába), ahol a tőke megtérülésének a feltételei jobbak.
De most gondold csak el! A terméket kínai bérért állítják elő, aminek a vásárlóereje a napi egy tál rizst takarja. De a termékeiket a fogyasztói társadalom számára gyártják. Mi fog történni a fejlett Nyugat jóléti társadalmaival? Egy darabig még megy a fejlődés tovább, mert a Kínában gyártott tömegáru árát még meg tudja fizetni a jóléthez szokott átlagember, de lassacskán azt vesszük észre, hogy a tömeges munkanélküliség miatt romlik a munkások báralku pozíciója, és kialakul a dolgozói szegénység is. A munkavállalók jelentős része olyan bérért kénytelen munkát vállalni, amiből még a létminimumra sem telik. Ez a helyzet Magyarországon világosan megfigyelhet. Mindez azért történik, mert már a kínai bérekkel kell versenyeznünk, ezt a versenyt pedig nem vagyunk képesek megnyerni.
Mindez azt bizonyítja, hogy a kapitalizmus nem állít elő annyi terméket, amennyit képes volna. A gazdaság fejlődésének a korlátja a fizetőképes kereslet hiánya. Mindebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy a bérek emelése a termelés volumenének a növekedését eredményezné. A vállalkozók a kereslet növekedésére a volumen növekedésével reagálnának. Ez nemcsak az én véleményem, hanem a közgazdász szakma zöme - a polgári közgazdászokra gondolok - így gondolja.
Valójában arról van szó, ha az egyes tőkés nem képes, csak mikrogazdasági szemlélettel reagálni a piac kihívásaira, akkor az államnak kell magára vállalni, hogy a gazdaságba avatkozva helyreállítja a kereslet-kínálat piaci egyensúlyát. Ezt követelné meg az egészséges gazdaság (és társadalom), máskülönben egyre csóróbbak leszünk. A kapitalizmus a fejlődésének a korlátait elérte, ez a fejlődési út tovább már nem járható. Ezt addig lehet így folytatni, amíg egy világméretű társadalmi robbanás szét nem zúzza az egészet és egy forradalom el nem söpri. És akkor majd vitatkozhatunk, kinek volt igaza.
@aLEx: Bocs, nem kávéházi közgazdaságtan, hanem tömény marxizmus (feneketlen bendőjű tőkés, bérhányad emelése a profit rovására és hasonló kifejezéseid alapján vontam le ezt a következtetést, valamint az egész logikájából, amely a munkaértékelmélet és az értéktöbblet marxi fogalmaival operál). Azért még egyszer megpróbálom: vagy 4 óra munkáért fizetnek ki annyit, mint nyolc óráért (bércsökkenés nélküli verzió), ez szerinted a fedezet néküli bérkiáramlás definíciója. Egyébként árufedezetet írtam, ami kicsit más. Vagy négy óra munkáért a nyolc órai bér felét fizetik ki.
A fedezet nélküli bérkiáramlás az átkos szocializmusban megszokott frázis volt, amivel a dolgozók bérigényeit rendre leszerelték. Valójában fedezet nélküli bérkiáramlás csak akkor fordul elő, ha el nem végzett munkáért fizetnek ki bért. Az elvégzett munka bérének kifizetése soha nem lehet fedezet nélküli egyszerűen azért, mert a termelés átlagos bérhányada nem több, mint 6-8%, vagy még kevesebb (az átkosban ez 8-10% volt).
A tőkés egyszerűen nem folytat olyan termelést, amely neki nem éri meg, mert ráfizetéses. Elvileg kizárt tehát a fedezet nélküli bérkiáramlás. Azt nem lehet fedezet nélküli bérkiáramlásnak titulálni, amikor a bérhányadot mondjuk 5%-ról megemelik 10%-ra. Persze a feneketlen bendőjű tőkésnek fájni fog a foga, mert sajnálja a bértöbbletet kifizetni. De ettől még nem lesz a dolog fedezetlen bérkiáramlás.
Csupán annyi történik, hogy megszűnik a munkáltató erőfölénye, amit a gyárkapun kívüli munkáért sorban álló munkanélküli tömegek jelentenek a számára. A dolgozó pedig végre a zsíroskenyéren és a hajába krumplin kívül végre hozzájut más kajához is, és a villanyszámláját is ki tudja fizetni.
Szerintem ez most populista demagógia, amit válaszoltál. Nem szoktam kávéházba járni (romkocsmába sem), főképpen nem közgazdasági vitákat folytatni.
A helyzet fordított... Mi megtanultunk már bérköltség nélkül árutermelést folytatni. Aztán csodálkozunk, hogy a termékeinket nem tudjuk a piacon értékesíteni, mert nincs rá fizetőképes kereslet. A globális kapitalizmus szépen belesétált ebbe a csapdába. A farkába harapott kígyó esete áll fenn.
Mitől volna az egészséges bérhányad helyreállítása fedezet nélküli bérkiáramlás? Az egész tulajdonképpen nem más, mint a munkanélküliség társadalmi költségeinek ráterhelése a reálgazdaságba. Amit nem működik úgy, hogy elvonjuk adók formájában a munkáltatók adóelkerülési törekvései miatt. Különben sem egészséges, hogy a társadalom egyik felének kell eltartania a másik felét, akinek nem jut munka. De közben létezik dolgozói szegénység is, mert a tömeges munkanélküliség miatt az aktív munkavállalói réteg béralku pozíciója csapnivaló.
Gondolj csak bele! Napjainkban a munka termelékenysége mondjuk az ötszöröse a 70-es éveknek, de még ma sem lehet megélni heti 40-50-60 óra munkából. Ugyanakkor max. 1 óra szükséges munkaidő alatt előállítod a saját munkabéred árufedezetét, a tovább 7 óra többletmunkaidőben pedig profitot termelsz a tőkésnek.
Fogalmilag téves fedezet nélküli bérkiáramlásnak nevezni, ha ezt a munkát ezek után két dolgozó látja el fejenként 4-4 óra munkaidőben. Mind a kettő meg fogja termelni a saját bére áruértékét ugyanazon idő alatt, azaz 1-1 óra szükséges munkaidőben. És még mindig fejenként 3-3 óra többlet munkaidőben fognak profitot termelni a tőkésnek. Hol hiányzik itt a fedezete a kifizetett bérnek? Gondold csk át még egyszer!
Különben tudtad azt, hogy a növekvő bérköltségek GDP növekedést jelentenek?
Amit pedig az előző kommentemben nem is említettem, hogy a dupla bérköltség kétszeres adóbevételt jelent az államnak? És ez nem csak az SZJA, mert a forgalom is megduplázódik, tehát ÁFA- bevétel is. Amennyiben pedig a forgalomnövekedés nagyobb nyereséget is jelent, így a nyereségadó befizetések is megnőnek.
Mi sem kellene jobban az államháztartásnak! Volna miből az egészségügyet és a közoktatást finanszírozni, emellett pedig szinte megszűnnének a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások. Netán még az államadósságot is csökkenteni tudnánk.
Szó sincs bércsökkenésről. Az értelmetlen volna. Ugyanúgy kell megvalósítani, ahogyan annak idején a 6 napos munkahétről az 5 naposra átálltunk, azaz bércsökkentés nélkül. Ez csak politikai akarat és szándék kérdése.
Szó sincs arról, hogy összedöntené a gazdaságot. Körülbelül 10% béremelkedéssel járna, ha felére csökkentenék a munkaidőt, és ezzel kétszer annyi ember férne hozzá a munkához. Ez egy durva példa, csak az egyszerűség kedvéért hozom fel. A dolog lényege, hogy a bérhányad a magyar iparban a termelési költségeknek csupán egy bagatell részét képezik. Viszont a nagyobb bérkiáramlásnak gazdaságélénkítő hatása van, mert duplájára növeli a fizetőképes keresletet. A gazdaság összedöntése helyett tehát gazdaságélénkítő hatása van.
De még gazdaságélénkülés nélkül is matematikailag kiszámolható, hogy a vállalkozó profitja nem csökken. Jobbára tehát csak precedensteremtő hatása miatt ellenzik a vállalkozók (és a politikusok). Holott megjegyzem, hogy már az Európai Központi Bank is ejtőernyős pénzekkel tartja szükségesnek a gazdaságot élénkíteni , azaz közvetlenül a fogyasztónak adnának pénzt, hogy többet tudjon költeni.
Sokat írtam már erről (még a NolBlogon, de az már megszűnt). Az írásaim egy részét újra publikáltam a Blog.hu-n. Megtalálhatod őket az FNA és a teljes foglalkoztatás című blogomban. Itt van például egy írásom közülük:
Sanos a munkaidő-csökkentés nem megoldás. Bércsökkenéssel kombinálva nem fogadják el (és a legszegényebbeket a nyomorba taszítja), bércsökkenés nélkül meg összedönti a gazdaságot.
Nem tudtam befejezni a válaszomat, tehát jöjjön a vége!
"Szerintem a blogger túl sok izmust használ, nehéz az emberek gondolatait, érzéseit, szimpátiáját és cselekedeteit izmusok közé szorítani. Egyszerűen már nem ilyen a világ."
Lehetséges, hogy a mondandómat úgy kellett volna előadnom, hogy az olvasó ne érezze ki belőle a saját izmusomat, de én erről nem vagyok meggyőződve. Véleményem szerint a globális kapitalizmus általános válsága egyre súlyosabb problémákat halmoz fel, amelyek mind oda vezetnek, hogy a kapitalizmus - a jelen formájában - tovább nem fenntartható. És látszatmegoldásokkal semmire nem megyünk. A radikális változásokat nem lehet elkerülni.
Ennek ellenére kritikai marxistaként azt gondolom, hogy sem Magyarország, sem Európa népessége nem érett egy kapitalizmust meghaladó társadalmi berendezkedésre. Én itt fogom vissza marxizmusomat, és marxistaként azt mondom, hogy az eljövendő társadalom is a termelőeszközök magántulajdonán alapuló piacgazdaság lesz - egyszerűen ezért, márt másnak nincs esélye. De azt világosan látni kell, hogy a cselekvési lehetőségeink erősen beszűkültek. Már pusztán a túlélés megkívánja tőlünk a radikális reformokat. És ennek a minimumát kell megfogalmaznunk, mert azt nem lehet elkerülni. Én ezt tartom realizmusnak.
Az én kritikai marxizmusom egy segédeszköz számomra a gondolkodáshoz, de én azt nem kényszerítem rá senkire sem. Nem kötelező így gondolkodni, csupán számomra könnyebb. De érvelni velem szemben lehet bármilyen más világnézettel is.
................................
"Milliónyi traumatizált, agresszív és elkeseredett ember asszimilációja, akik gyökeresen más kultúrális közegből érkeztek még sosem sikerült vérrontás nélkül. "
Sajnos néhány évtizeden belül nem "milliós" tömegek asszimilációjáról lesz már szó, hanem százmilliók, akár milliárdos nagyságrendű népesség kezd majd migrációba a globális felmelegedés következtében, amit nem csak az ivóvízkészlet csökkenése fog okozni, hanem a tengerek vízszintjének emelkedése is, amit a sarki jégmezők olvadása eredményez. Egész Hollandia kereshet magának új hazát, de fél Budapest is magasabban fekvő területekre költözhet.
A gondolataimat ezzel kapcsolatban fogalmaztam meg. Az egy részletkérdés, hogy a jelenlegi menekültválság az iszlám terrorizmus miatt indult el. A globális felmelegedés okozta várható népvándorlás ehhez képest többszörös méretű lesz.
köszönöm a látogatásodat és a tartalmas véleményedet!
A hozzászólásának bevezető soraival vitán felül egyetértek. A baloldal sajnos olyan, amilyen. Schiffer András számomra is az egyetlen tisztességes és elvszerű politikus a baloldalon, ráadásul a nézeteit én nem is tartom naivnak. Az elvszerűség a kívülálló számára sokszor tűnhet idealizmusnak. Ezt könnyű összetéveszteni a naivitással. Ha azonban látjuk benne az elvet, akkor máris kirajzolódik a realitás, amit egy elvszerű ember a saját politikájában próbál követni. Én inkább azt mondanám, hogy Schiffer Andrásnak még inkább kellene törekednie az elvekből következő realitások fölismerésére.
Angela Merkel szerepének a megítélésében is egyetértünk. Valóban elmondható róla, hogy leginkább a német ipari cégek vezetőinek kegyét kereste. Bizonytalanság bennem csupán annyi merül fel, hogy nem tudjuk, Angela Merkelt mennyire befolyásolta a döntéseibe az Egyesült Államok részéről gyakorolt politikai ráhatás. Meglehetősen sűrűn találkozni ugyanis olyan német választópolgári véleményekkel, hogy a kancellár asszony túlzottan az amerikai érdekeknek rendeli alá a politikáját. Ez egyformán igaz lehet mind az ukrán válság, mint a menekültválság esetében. Ezek a hangok olyannyira fölerősödtek Németországban, hogy hogy lassacskán már az ország érdekeinek az elárulásával vádolják. Számunkra ezek a hangok a magyar belpolitikából meglehetősen ismertek.
"... szerintem Németország és Európa térden lőtte magát és ha nem állítja le azonnal a menekültek befogadását, akkor el is fog vérezni."
Ezzel a mondattal is egyetértek. Jót mosolyogtam a kifejezetten kulturált fogalmazáson, mert ide egy vulgáris szó kínálkozott volna a "térden lőtte"kifejezés első tagjaként, de a tartalom az pontos. Nem lehet kizárni még az Európai Unió szétesését sem. Ez szerintem egy annyira komoly kérdés, hogy az átlagember nem is képes a folyamat végét látni.
Nem tudom eldönteni, hogy kinek áll az érdekében Európa ilyen mértékű politikai és gazdasági destabilizálása. Vajon a német nagytőke így kívánja előmozdítani a globális kapitalista világrend létrejöttét vagy az Egyesült Államok áll az események mögött? De az mindenképpen gyanús, hogy Angela Merkel ennyire szerény képességű nem lehet. Mert az átlagember szemével nézve ez kifejezetten nívó alatti teljesítmény. Kell, hogy legyen valami felsőbb mozgatóerő az események mögött, amire nincs rálátásunk!
Úgy érzem, egy szerepjátékot kényszerítettek ránk, és mire rájövünk, hogy mire megy ki a játék, már nem lesz visszaút. Felhívnám a figyelmet, hogy a NATO-csapatok itt vannak Európában. Ezek szerint elképzelhető, hogy még az ukrán-válság időzítése sem véletlen? Erős kétségeim vannak, hogy Európa képes volna megelőzni a bajt.
Amit a legkevésbé értek, hogy az átlag magyar már tavaly június-júliusban látta, hogy képtelenség százezer számra beengedni ellenőrizetlenül a menekülteket, és már lassacskán március van, de az Európai Unió (és benne Németország) - bár már rég elismerték, hogy nem szabad beengedni útlevél nélkül egyetlen bevándorlót se, és ki kell utasítani mindenkit, aki nem működik együtt a bevándorlási hatóságokkal, de - még semmilyen érdemi lépést nem tett a migráns-áradat megállítására. Mintha tudatosan húznák az időt, hogy minél több menekült jöhessen be. Mintha ez volna a feladat. Képtelenség lesz visszatoloncolni azokat, akiket kiutasítanak! Ez világosan látszik. Hiszen csak annyit kell tennie annak, aki nem akar eleget tenni a kiutasításnak, hogy illegalitásba vonulnak! De hiszen illegálisan jutottak el egészen Németországig!
"Szerintem naivitás azt feltételezni, hogy Európa képes kezelni a rázúduló menekült áradatot."
Sajnos ez nem is lehet kérdés.
............................................
Tulajdonképpen a blogbejegyzésemben felvázolt megoldás a migrációs válságra nem is annyira a jelenlegi menekültválság megoldási lehetőségét írja le, mint inkább egy későbbi, még nagyobb méretű bevándorlási hullám megoldási lehetősége lehet. Például, ami majd a globális felmelegedés következtében indul el. Amire már most tudatosan kellene készülnünk.
Pontosan azzal a céllal utaltam ennek lehetőségére, hogy bizonyítsam, elvileg jogosnak tekinthető, hogy humánusan kell fogadnunk a bevándorlókat, de teljesen másképp kell hozzáállnunk a kérdéshez. Mert a megélhetéshez kell a munka, azaz mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a munkához jutás lehetőségét! Az édeskevés, hogy mindenkit beengedünk, mert ezzel egy súlyos foglalkoztatási válságot idézünk elő, amelynek a következményei beláthatatlanok. Ezt a liberálisoknak is át kell gondolniuk! Ha beengedjük őket anélkül, hogy a munkához jutás esélyét biztosítanánk, az nem humanizmus, hanem ÁLHUMANIZMUS.
Európa iszlám megszállása
Józan érveim a liberális bevándorláspolitika ellen
Utolsó kommentek:
aLEx 2016.07.27. 17:45:17
Ezek szerint még a két német állampolgárságú áldozat is bevándorló "hátterű".
Valahogy meg kellett magyarázni ezt az egészen nyilvánvaló dolgot. És be kellett ismerni azt is, hogy hazugságon kaptuk rajta. Az áldozatok kiválasztása nagyonis célirányos volt.
Viszont a FAZ cikkében nincs hivatkozás a forrásokra. Feltehetően név nyilatkozó forrásokról van szó. Nem a hatóságok ismerték ugyanis be ezeket a tényeket. hanem a FAZ oknyomozó újságírói.
Érzésem szerint ebből is kialakulhat egy nagy botrány. Nem fog használni a political correct hatóság hírnevének.
Bejegyzés: Kirakósjáték a müncheni ámokfutó motivációjáról
aLEx 2016.07.27. 17:10:31
Bejegyzés: Kirakósjáték a müncheni ámokfutó motivációjáról
aLEx 2016.07.27. 17:01:48
www.ma.hu/kulfold/286820/Szelsojobboldali_vilagkepe_volt_a_muncheni_verengzes_elkovetojenek?place=srss
Talán még kiderül az is, hogy valóban neonáci bakancsot viselt.
"Szélsőjobboldali beállítottságú, rasszista ember volt a müncheni lövöldöző, aki az előző héten pénteken kilenc embert megölt, majd végzett magával - írta szerdán a nyomozás menetét ismerő biztonsági forrásokra hivatkozva a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a hírportálján.
Az elkövető a környezetében élők tanúvallomásai alapján megtiszteltetésként tartotta számon, hogy születésnapja egybeesik Adolf Hitler születésnapjával, és büszke volt arra, hogy irániként és németként "árja" - írta a FAZ, rámutatva, hogy az árja-kultusz szerint Irán az árják hazája.
Továbbá a 18 éves férfi gyűlölte a törököket és az arabokat, és a felsőbbrendűség érzése töltötte el velük szemben.
A nyomozók ezért abból a feltételezésből indulnak ki, hogy célzottan gyilkolhatott külföldi származású embereket.
A német-iráni kettős állampolgár valamennyi áldozata bevándorló hátterű. Többnyire kiskorúakat lőtt agyon, köztük egy 15 éves magyar fiút.
A feltevés mellett szól, hogy sokkal több embert is megölhetett volna, mert 300 lövedék volt nála.
Tettét eddig politikai vonatkozások nélküli ámokfutásként sorolták be és pszichés betegségére, illetve a vele egykorú társaitól elszenvedett gyötrésre (mobbing) vezették vissza.
Az elkövető nem tartozott a müncheni szélsőjobboldali szubkultúrához. Azonban a szélsőjobboldali, rasszista beállítottságra utal egy, a vérengzés közben folytatott szóváltásról készített videofelvétel is, amelyen hallható, hogy szidalmazza a törököket és hangsúlyozza, hogy Németországban született és német.
A nyomozás során azt is megállapították, hogy a müncheni lövöldöző tudatosan a norvég Anders Behring Breivik vérengzésének ötödik évfordulójára időzítette tettét. A 77 halálos áldozatot követelő utoyai mészárlás és oslói pokolgépes robbantás szélsőjobboldali elkövetője volt a példaképe - írta a FAZ."
Bejegyzés: Kirakósjáték a müncheni ámokfutó motivációjáról
aLEx 2016.07.27. 12:16:08
Kösz!
Bejegyzés: Kirakósjáték a müncheni ámokfutó motivációjáról
Kincse- 2016.07.27. 10:57:18
Bejegyzés: Kirakósjáték a müncheni ámokfutó motivációjáról
aLEx 2016.07.18. 20:01:06
Bejegyzés: A Human Rights Watch esete az erőszakkal
aLEx 2016.07.04. 19:04:30
Bejegyzés: Újra a röszkei perről
aLEx 2016.07.01. 17:47:12
helsinkifigyelo.blog.hu/.../13_abszurditas_a...
Az ítélet nyilvánvalóan elrettentő szándékkal született, hogy ne érje meg a zavargások szítása, és ne lehessen arra hivatkozni, hogy valaki a zavargásokban nem vett tevőlegesen részt. Ne lehessen azt állítani, hogy "én csak véletlenül arra jártam, és láttam, hogy nyitva a kapu, így szépen átballagtam Magyarországra".
Véleményem szerint bűnrészességnek tudta be a bíróság, hogy valaki a puszta jelenlétével zavargásokra buzdította a társait.
(Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a Helsinki Bizottság cikke Ahmed H. nevét meg sem említi. Az egy másik per...)
Bejegyzés: Folytatódik a röszkei vádlottak pere
aLEx 2016.06.30. 15:51:18
Ennek hiányában azonban mindent úgy tagad le, ahogyan akar. Nem lehet rábizonyítani semmit.
Bejegyzés: Folytatódik a röszkei vádlottak pere
aLEx 2016.06.23. 00:06:11
Bejegyzés: A liberális agymosottakról számokban
aLEx 2016.05.17. 21:51:10
Természetesen ez marxizmus, ezt a véleményt nemcsak elfogadom, hanem büszkén vállalom, mert marxistának tartom magam. Ezekért a szavakért nem is kell bocsánatot kérned.
Valójában te azt szeretnéd kifejezni, és ebben volna logika, hogy a munkaidőcsökkentéssel megvalósított teljes foglalkoztatás bérnövekedést eredményez, és úgy gondolod, hogy ez a bérek elinflálódását fogja maga után vonni.
Azzal nem értek egyet, hogy az árufedezet ne volna meg. Gondold csak végig, lassacskán nincs elég munkahely, mert kevesebb emberi munkaerővel elő lehet állítani ugyanazt az árumennyiséget. A felesleges munkaerő munkanélküli lesz. Viszont a munkanélküli a fogyasztói társadalomnak nem tagja, fogyasztani csak a munkanélküli segélye erejéig tud. Ha a munkabérek úgy vannak kialakítva, hogy a szükségleteinket kielégíteni csak a teljes munkaidős foglalkoztatás béréből tudjuk, akkor a munkanélküli nélkülözni fog. Ennek az a következménye, hogy a kapitalizmus nem állít elő annyi terméket, amennyit képes volna, mert nincs meg rá a fizetőképes kereslet, és a profit is kevesebb, mint amennyi a teljes foglalkoztatás esetén volna.
Erre mondtam azt, hogy a farkába harapott a kígyó, a globális kapitalizmus megszüntette a profit értékesülésének feltételeit. Ide vezet a tőkés mohó profitéhsége. Felborult a világpiacon a kereslet-kínálat törvénye, mert minden egyes tőkés mikrogazdasági (vállalati) szinten képes reagálni a verseny kihívásaira, a kereslet-kínálat törvénye viszont makrogazdasági, sőt immár globális kategória. Ide vezet például a tőke szabad áramlása. Ami azt jelenti, hogy a multik áttelepülnek a Távol-Keletre (zömmel Kínába), ahol a tőke megtérülésének a feltételei jobbak.
De most gondold csak el! A terméket kínai bérért állítják elő, aminek a vásárlóereje a napi egy tál rizst takarja. De a termékeiket a fogyasztói társadalom számára gyártják. Mi fog történni a fejlett Nyugat jóléti társadalmaival? Egy darabig még megy a fejlődés tovább, mert a Kínában gyártott tömegáru árát még meg tudja fizetni a jóléthez szokott átlagember, de lassacskán azt vesszük észre, hogy a tömeges munkanélküliség miatt romlik a munkások báralku pozíciója, és kialakul a dolgozói szegénység is. A munkavállalók jelentős része olyan bérért kénytelen munkát vállalni, amiből még a létminimumra sem telik. Ez a helyzet Magyarországon világosan megfigyelhet. Mindez azért történik, mert már a kínai bérekkel kell versenyeznünk, ezt a versenyt pedig nem vagyunk képesek megnyerni.
Mindez azt bizonyítja, hogy a kapitalizmus nem állít elő annyi terméket, amennyit képes volna. A gazdaság fejlődésének a korlátja a fizetőképes kereslet hiánya. Mindebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy a bérek emelése a termelés volumenének a növekedését eredményezné. A vállalkozók a kereslet növekedésére a volumen növekedésével reagálnának. Ez nemcsak az én véleményem, hanem a közgazdász szakma zöme - a polgári közgazdászokra gondolok - így gondolja.
Valójában arról van szó, ha az egyes tőkés nem képes, csak mikrogazdasági szemlélettel reagálni a piac kihívásaira, akkor az államnak kell magára vállalni, hogy a gazdaságba avatkozva helyreállítja a kereslet-kínálat piaci egyensúlyát. Ezt követelné meg az egészséges gazdaság (és társadalom), máskülönben egyre csóróbbak leszünk. A kapitalizmus a fejlődésének a korlátait elérte, ez a fejlődési út tovább már nem járható. Ezt addig lehet így folytatni, amíg egy világméretű társadalmi robbanás szét nem zúzza az egészet és egy forradalom el nem söpri. És akkor majd vitatkozhatunk, kinek volt igaza.
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2016.05.17. 20:40:56
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
aLEx 2016.05.12. 22:27:32
A fedezet nélküli bérkiáramlás az átkos szocializmusban megszokott frázis volt, amivel a dolgozók bérigényeit rendre leszerelték. Valójában fedezet nélküli bérkiáramlás csak akkor fordul elő, ha el nem végzett munkáért fizetnek ki bért. Az elvégzett munka bérének kifizetése soha nem lehet fedezet nélküli egyszerűen azért, mert a termelés átlagos bérhányada nem több, mint 6-8%, vagy még kevesebb (az átkosban ez 8-10% volt).
A tőkés egyszerűen nem folytat olyan termelést, amely neki nem éri meg, mert ráfizetéses. Elvileg kizárt tehát a fedezet nélküli bérkiáramlás. Azt nem lehet fedezet nélküli bérkiáramlásnak titulálni, amikor a bérhányadot mondjuk 5%-ról megemelik 10%-ra. Persze a feneketlen bendőjű tőkésnek fájni fog a foga, mert sajnálja a bértöbbletet kifizetni. De ettől még nem lesz a dolog fedezetlen bérkiáramlás.
Csupán annyi történik, hogy megszűnik a munkáltató erőfölénye, amit a gyárkapun kívüli munkáért sorban álló munkanélküli tömegek jelentenek a számára. A dolgozó pedig végre a zsíroskenyéren és a hajába krumplin kívül végre hozzájut más kajához is, és a villanyszámláját is ki tudja fizetni.
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
aLEx 2016.05.12. 22:01:21
Szerintem ez most populista demagógia, amit válaszoltál. Nem szoktam kávéházba járni (romkocsmába sem), főképpen nem közgazdasági vitákat folytatni.
A helyzet fordított... Mi megtanultunk már bérköltség nélkül árutermelést folytatni. Aztán csodálkozunk, hogy a termékeinket nem tudjuk a piacon értékesíteni, mert nincs rá fizetőképes kereslet. A globális kapitalizmus szépen belesétált ebbe a csapdába. A farkába harapott kígyó esete áll fenn.
Mitől volna az egészséges bérhányad helyreállítása fedezet nélküli bérkiáramlás? Az egész tulajdonképpen nem más, mint a munkanélküliség társadalmi költségeinek ráterhelése a reálgazdaságba. Amit nem működik úgy, hogy elvonjuk adók formájában a munkáltatók adóelkerülési törekvései miatt. Különben sem egészséges, hogy a társadalom egyik felének kell eltartania a másik felét, akinek nem jut munka. De közben létezik dolgozói szegénység is, mert a tömeges munkanélküliség miatt az aktív munkavállalói réteg béralku pozíciója csapnivaló.
Gondolj csak bele! Napjainkban a munka termelékenysége mondjuk az ötszöröse a 70-es éveknek, de még ma sem lehet megélni heti 40-50-60 óra munkából. Ugyanakkor max. 1 óra szükséges munkaidő alatt előállítod a saját munkabéred árufedezetét, a tovább 7 óra többletmunkaidőben pedig profitot termelsz a tőkésnek.
Fogalmilag téves fedezet nélküli bérkiáramlásnak nevezni, ha ezt a munkát ezek után két dolgozó látja el fejenként 4-4 óra munkaidőben. Mind a kettő meg fogja termelni a saját bére áruértékét ugyanazon idő alatt, azaz 1-1 óra szükséges munkaidőben. És még mindig fejenként 3-3 óra többlet munkaidőben fognak profitot termelni a tőkésnek. Hol hiányzik itt a fedezete a kifizetett bérnek? Gondold csk át még egyszer!
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2016.05.12. 21:40:32
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
aLEx 2016.05.12. 17:15:49
Különben tudtad azt, hogy a növekvő bérköltségek GDP növekedést jelentenek?
Amit pedig az előző kommentemben nem is említettem, hogy a dupla bérköltség kétszeres adóbevételt jelent az államnak? És ez nem csak az SZJA, mert a forgalom is megduplázódik, tehát ÁFA- bevétel is. Amennyiben pedig a forgalomnövekedés nagyobb nyereséget is jelent, így a nyereségadó befizetések is megnőnek.
Mi sem kellene jobban az államháztartásnak! Volna miből az egészségügyet és a közoktatást finanszírozni, emellett pedig szinte megszűnnének a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások. Netán még az államadósságot is csökkenteni tudnánk.
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
aLEx 2016.05.12. 16:40:30
Szó sincs bércsökkenésről. Az értelmetlen volna. Ugyanúgy kell megvalósítani, ahogyan annak idején a 6 napos munkahétről az 5 naposra átálltunk, azaz bércsökkentés nélkül. Ez csak politikai akarat és szándék kérdése.
Szó sincs arról, hogy összedöntené a gazdaságot. Körülbelül 10% béremelkedéssel járna, ha felére csökkentenék a munkaidőt, és ezzel kétszer annyi ember férne hozzá a munkához. Ez egy durva példa, csak az egyszerűség kedvéért hozom fel. A dolog lényege, hogy a bérhányad a magyar iparban a termelési költségeknek csupán egy bagatell részét képezik. Viszont a nagyobb bérkiáramlásnak gazdaságélénkítő hatása van, mert duplájára növeli a fizetőképes keresletet. A gazdaság összedöntése helyett tehát gazdaságélénkítő hatása van.
De még gazdaságélénkülés nélkül is matematikailag kiszámolható, hogy a vállalkozó profitja nem csökken. Jobbára tehát csak precedensteremtő hatása miatt ellenzik a vállalkozók (és a politikusok). Holott megjegyzem, hogy már az Európai Központi Bank is ejtőernyős pénzekkel tartja szükségesnek a gazdaságot élénkíteni , azaz közvetlenül a fogyasztónak adnának pénzt, hogy többet tudjon költeni.
Sokat írtam már erről (még a NolBlogon, de az már megszűnt). Az írásaim egy részét újra publikáltam a Blog.hu-n. Megtalálhatod őket az FNA és a teljes foglalkoztatás című blogomban. Itt van például egy írásom közülük:
Az FNA és a teljes foglalkoztatottság számtanpéldákkal
alex-fna.blog.hu/2016/03/13/az_fna_es_a_teljes_foglalkoztatottsag_szamtanpeldakkal
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2016.05.12. 16:19:56
Bejegyzés: TGM krikszkrakszáról
aLEx 2016.02.27. 22:24:58
Nem tudtam befejezni a válaszomat, tehát jöjjön a vége!
"Szerintem a blogger túl sok izmust használ, nehéz az emberek gondolatait, érzéseit, szimpátiáját és cselekedeteit izmusok közé szorítani. Egyszerűen már nem ilyen a világ."
Lehetséges, hogy a mondandómat úgy kellett volna előadnom, hogy az olvasó ne érezze ki belőle a saját izmusomat, de én erről nem vagyok meggyőződve. Véleményem szerint a globális kapitalizmus általános válsága egyre súlyosabb problémákat halmoz fel, amelyek mind oda vezetnek, hogy a kapitalizmus - a jelen formájában - tovább nem fenntartható. És látszatmegoldásokkal semmire nem megyünk. A radikális változásokat nem lehet elkerülni.
Ennek ellenére kritikai marxistaként azt gondolom, hogy sem Magyarország, sem Európa népessége nem érett egy kapitalizmust meghaladó társadalmi berendezkedésre. Én itt fogom vissza marxizmusomat, és marxistaként azt mondom, hogy az eljövendő társadalom is a termelőeszközök magántulajdonán alapuló piacgazdaság lesz - egyszerűen ezért, márt másnak nincs esélye. De azt világosan látni kell, hogy a cselekvési lehetőségeink erősen beszűkültek. Már pusztán a túlélés megkívánja tőlünk a radikális reformokat. És ennek a minimumát kell megfogalmaznunk, mert azt nem lehet elkerülni. Én ezt tartom realizmusnak.
Az én kritikai marxizmusom egy segédeszköz számomra a gondolkodáshoz, de én azt nem kényszerítem rá senkire sem. Nem kötelező így gondolkodni, csupán számomra könnyebb. De érvelni velem szemben lehet bármilyen más világnézettel is.
................................
"Milliónyi traumatizált, agresszív és elkeseredett ember asszimilációja, akik gyökeresen más kultúrális közegből érkeztek még sosem sikerült vérrontás nélkül. "
Sajnos néhány évtizeden belül nem "milliós" tömegek asszimilációjáról lesz már szó, hanem százmilliók, akár milliárdos nagyságrendű népesség kezd majd migrációba a globális felmelegedés következtében, amit nem csak az ivóvízkészlet csökkenése fog okozni, hanem a tengerek vízszintjének emelkedése is, amit a sarki jégmezők olvadása eredményez. Egész Hollandia kereshet magának új hazát, de fél Budapest is magasabban fekvő területekre költözhet.
A gondolataimat ezzel kapcsolatban fogalmaztam meg. Az egy részletkérdés, hogy a jelenlegi menekültválság az iszlám terrorizmus miatt indult el. A globális felmelegedés okozta várható népvándorlás ehhez képest többszörös méretű lesz.
köszönöm a látogatásodat és a tartalmas véleményedet!
Bejegyzés: A kvótanépszavazás nem az, amiről szól
aLEx 2016.02.27. 22:23:07
Kedves Látogató!
A hozzászólásának bevezető soraival vitán felül egyetértek. A baloldal sajnos olyan, amilyen. Schiffer András számomra is az egyetlen tisztességes és elvszerű politikus a baloldalon, ráadásul a nézeteit én nem is tartom naivnak. Az elvszerűség a kívülálló számára sokszor tűnhet idealizmusnak. Ezt könnyű összetéveszteni a naivitással. Ha azonban látjuk benne az elvet, akkor máris kirajzolódik a realitás, amit egy elvszerű ember a saját politikájában próbál követni. Én inkább azt mondanám, hogy Schiffer Andrásnak még inkább kellene törekednie az elvekből következő realitások fölismerésére.
Angela Merkel szerepének a megítélésében is egyetértünk. Valóban elmondható róla, hogy leginkább a német ipari cégek vezetőinek kegyét kereste. Bizonytalanság bennem csupán annyi merül fel, hogy nem tudjuk, Angela Merkelt mennyire befolyásolta a döntéseibe az Egyesült Államok részéről gyakorolt politikai ráhatás. Meglehetősen sűrűn találkozni ugyanis olyan német választópolgári véleményekkel, hogy a kancellár asszony túlzottan az amerikai érdekeknek rendeli alá a politikáját. Ez egyformán igaz lehet mind az ukrán válság, mint a menekültválság esetében. Ezek a hangok olyannyira fölerősödtek Németországban, hogy hogy lassacskán már az ország érdekeinek az elárulásával vádolják. Számunkra ezek a hangok a magyar belpolitikából meglehetősen ismertek.
"... szerintem Németország és Európa térden lőtte magát és ha nem állítja le azonnal a menekültek befogadását, akkor el is fog vérezni."
Ezzel a mondattal is egyetértek. Jót mosolyogtam a kifejezetten kulturált fogalmazáson, mert ide egy vulgáris szó kínálkozott volna a "térden lőtte"kifejezés első tagjaként, de a tartalom az pontos. Nem lehet kizárni még az Európai Unió szétesését sem. Ez szerintem egy annyira komoly kérdés, hogy az átlagember nem is képes a folyamat végét látni.
Nem tudom eldönteni, hogy kinek áll az érdekében Európa ilyen mértékű politikai és gazdasági destabilizálása. Vajon a német nagytőke így kívánja előmozdítani a globális kapitalista világrend létrejöttét vagy az Egyesült Államok áll az események mögött? De az mindenképpen gyanús, hogy Angela Merkel ennyire szerény képességű nem lehet. Mert az átlagember szemével nézve ez kifejezetten nívó alatti teljesítmény. Kell, hogy legyen valami felsőbb mozgatóerő az események mögött, amire nincs rálátásunk!
Úgy érzem, egy szerepjátékot kényszerítettek ránk, és mire rájövünk, hogy mire megy ki a játék, már nem lesz visszaút. Felhívnám a figyelmet, hogy a NATO-csapatok itt vannak Európában. Ezek szerint elképzelhető, hogy még az ukrán-válság időzítése sem véletlen? Erős kétségeim vannak, hogy Európa képes volna megelőzni a bajt.
Amit a legkevésbé értek, hogy az átlag magyar már tavaly június-júliusban látta, hogy képtelenség százezer számra beengedni ellenőrizetlenül a menekülteket, és már lassacskán március van, de az Európai Unió (és benne Németország) - bár már rég elismerték, hogy nem szabad beengedni útlevél nélkül egyetlen bevándorlót se, és ki kell utasítani mindenkit, aki nem működik együtt a bevándorlási hatóságokkal, de - még semmilyen érdemi lépést nem tett a migráns-áradat megállítására. Mintha tudatosan húznák az időt, hogy minél több menekült jöhessen be. Mintha ez volna a feladat. Képtelenség lesz visszatoloncolni azokat, akiket kiutasítanak! Ez világosan látszik. Hiszen csak annyit kell tennie annak, aki nem akar eleget tenni a kiutasításnak, hogy illegalitásba vonulnak! De hiszen illegálisan jutottak el egészen Németországig!
"Szerintem naivitás azt feltételezni, hogy Európa képes kezelni a rázúduló menekült áradatot."
Sajnos ez nem is lehet kérdés.
............................................
Tulajdonképpen a blogbejegyzésemben felvázolt megoldás a migrációs válságra nem is annyira a jelenlegi menekültválság megoldási lehetőségét írja le, mint inkább egy későbbi, még nagyobb méretű bevándorlási hullám megoldási lehetősége lehet. Például, ami majd a globális felmelegedés következtében indul el. Amire már most tudatosan kellene készülnünk.
Pontosan azzal a céllal utaltam ennek lehetőségére, hogy bizonyítsam, elvileg jogosnak tekinthető, hogy humánusan kell fogadnunk a bevándorlókat, de teljesen másképp kell hozzáállnunk a kérdéshez. Mert a megélhetéshez kell a munka, azaz mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a munkához jutás lehetőségét! Az édeskevés, hogy mindenkit beengedünk, mert ezzel egy súlyos foglalkoztatási válságot idézünk elő, amelynek a következményei beláthatatlanok. Ezt a liberálisoknak is át kell gondolniuk! Ha beengedjük őket anélkül, hogy a munkához jutás esélyét biztosítanánk, az nem humanizmus, hanem ÁLHUMANIZMUS.
Bejegyzés: A kvótanépszavazás nem az, amiről szól