Írásom szólhatna persze a neokonzervatív liberalizmus támadásáról az európai társadalmak ellen, de ahogy elkészültem a cikkemmel, azt látom, hogy akaratlanul is a magyar társadalomra fókuszáltam. Akkor maradjon is így, hiszen mindnyájan a saját hazánk iránt érdeklődünk a leginkább. Ettől Magyarország még Európa része, és egy sor dolog a magyar tapasztalatok alapján is általánosítható Európa egészére.
A migráns-krízist vizsgálva szeretnék rátérni arra, ami engem a legjobban foglalkoztat, hogy hogyan próbálja az Észak-Atlanti térségben uralkodó nézet, a neokonzervatív liberalizmus a migráns-krízist a saját céljai érdekében felhasználni, és az európai társadalmakat - beleértve a magyar népet is - megosztani. Mert ismét csak az "oszd meg és uralkodj!" elvéről van szó - jelen esetben első lépcsőben az Európai Egyesül Államok, végső soron pedig a globális kapitalista világállam, a New Word Order megvalósításának szándékáról van szó.
George Soros
Nagyjából ez az, amit a George Soros-féle pénzemberek mint neokonzervatív követelményrendszert felénk sugároznak. Nem véletlenül írtam Mr. Soros nevét angolos átiratban. Ezzel próbáltam kifejezésre juttatni, hogy egy amerikai magyar pénzemberről van szó, akinek az érdekei sokkal közelebb állnak a pénzügyi háttérhatalomhoz, mint a magyarságtudathoz. És ez az a nézetrendszer, amelyet a magyar demokratikus ellenzék kritikátlanul fölvállalva felénk közvetít.
A neokonzervatív liberalizmus fogalma
Amit én a neokonzervatív liberalizmus fogalma alatt értek, az ugyanaz, mint amit TGM - az egyszemélyes intellektuális baloldal, a liberális antikapitalista szalonforradalmár - kifejezni próbál a maga kissé bonyolult szóhasználatával körülírva, hogy a mai kor liberalizmusa valójában neokonzervativizmus. Szó sincs a liberális szabadságeszméről tehát, ahogyan a hétköznapi liberális beállítottságú ember véli. A neokonzervatív liberalizmus csak meghagyja az átlagembert ebben a naiv hitében, mert a politikai elit gazdasági liberalizmusában és szociálpolitikájában tisztán társadalomellenes neokonzervatív és szélsőségesen jobboldali tőke-érdekekről van szó. A naiv lelkű mezei liberális hiába hiszi azt, hogy ezt a politikát támogatva a közérdeket szolgálja, lévén Thomas Piketty munkái eleve bizonyítják, hogy a szegények és a gazdagok között a társadalmi különbségek világszerte egyre nőnek, emberi jogi liberalizmus akár van, akár nincs. Ebben a rendszerben a naiv lelkű mezei liberális csupán a szervilis alattvaló szerepét tölti be.
Elnézést kérek ezért a könyörtelen szembesítésért a naiv lelkű liberálisoktól, de végre észre kéne venniük magukat! Tessék megmutatni, hogy a naiv emberi jogi liberalizmus több a puszta szervilizmusnál! Mi az akadálya ennek? A bírálatom még akkor is igaz, ha egyébként teljesen jóhiszemű naiv emberi jogi liberálisokat vagyok kénytelen szervilisnek nevezni, mert a világképük nélkülözi azt a fajta emberi öntudatot, amely ezt megakadályozni hivatott volna.
Amiről tehát a cikkemben szó lesz, az annak bemutatása, hogyan válik a naiv emberi jogi liberalizmus a neokonzervatív szervilizmus eszközévé.
A naiv liberális Orbán-fóbiájától a neokonzervatív szervilizmusig
A párizsi merényletsorozat kapcsán merült fel a kérdés, hogy az egyik öngyilkos terrorista mellett szír útlevelet találtak, és ennek alapján feltételezhető, hogy Görögországban lépett az Európai Unió területére, majd végigvonulva az egész Balkánon, Horvátországból lépett Magyarországra, a kialakított "tranzit-folyosón" pedig Ausztrián keresztül továbbhaladt Nyugat-Európába. Amit ezt követően írok, annak szempontjából teljességgel lényegtelen, hogy ez a feltételezés beigazolódik-e, avagy az élet megcáfolja azt.
Akadt is olyan naiv mezei liberális, aki a feltételezésből azonnal le is vonta a következtetést, hogy ezek szerint a fizikai határzár nem is ér semmit a terrorizmus elleni harcban. Pedig ez mögött a következtetés mögött nem áll más, mint téves helyzetmegítélésen alapuló táborelvűség és Orbán-fóbia.
Mielőtt valaki félreértene, nem vagyok táborelvű Fideszes, soha nem is szavaztam a Fideszre. Ebben a migráns-krízisben azonban úgy gondolom, hogy Orbán Viktornak nagyon sok dologban alapvetően igaza van. És úgy gondolom, ha egy naiv emberjogi liberális nem képes a táborelvűségtől elvonatkoztatva végiggondolni egyes kérdéseket, akkor már el is dőlt a kérdés, és besorolta önmagát a neokonzervatív szervilisek közé, azaz vakon teszi, amit G. Soros, mint amerikai pénzember számára megszabott - a pénzügyi háttérhatalom nevében. Itt már sajnos nincs is miről vitatkozni. Csak egy esélyünk lehet, bízni abban, hogy a naiv liberális szervilisek szemét sikerül felnyitni, hogy akaratlanul is a neokonzervatív agytröszt kiszolgálóivá váltak. Ha ez nem sikerül, akkor legnagyobb sajnálatunkra előbb-utóbb a neokon labancok ellen kell a szabadságharcunkat megvívnunk!
Döbbenetes, mert ez kuruc-infós retorika, de sajnálatos módon igaz! Nem vagyok szélsőjobboldali sem, szavazni rájuk sem szavaztam soha, de sajnos mégis azt kell mondanom, hogy ebben a kérdésben igazuk van! Így tudom a legegyszerűbb módon közérthetően megfogalmazni, hogy én nem kívánom magam felett egy G. Soros-féle amerikai pénzember akaratát elismerni, aki olyan javaslatokkal áll elő, hogy Európának évi másfél millió menekültet kell befogadnia. Köszönöm, de nem kérek semmi olyasmiből, ami G. Soros nevéhez és nézeteihez kötődik. Nem leszek G. Soros érdekeinek a kiszolgálója!
A fizikai határzár kérdésére visszatérve
Igaz ugyan, hogy a fizikai határzár nem akadályozza meg a terroristák beszivárgását a menekültek soraiban, mert ha nem Magyarországon keresztül jutnak el az Európai Unióba, akkor eljutnak Szlovénián keresztül, de nem is ez a feladata. Terroristák beszivárgását még akkor sem volnánk képesek megakadályozni, ha kizárólag csak ellenőrzött személyek belépését engedélyeznénk a határainkon, de a terroristaveszélyt azért ilyen módon hatékonyan csökkenteni volna lehetséges. A fizikai határzár feladata némileg más, a menekültáradatot kell más irányba terelnie, jelen esetben Horvátország és Szlovénia felé. A jelentősége pedig az volna, ha visszatoloncolásra kerül sor, akkor ne mi legyünk az áldozat. Mert egyébként Angela Merkel kíméletlenül ránk fogja terhelni az általa "megrendelt", de létszámfölöttinek bizonyuló migránsokat. Nagyon sajnálatos, hogy erről kell beszélni, de az Európai Unió centrum országai nem voltak képesek felnőni ehhez a kérdéshez, és a szomszédos országok sem voltak hajlandók Magyarország jogos érdekét figyelembe venni. Sajnálatos, de ki kell mondani, hogy az Európai Unió és a centrum országok bevándorláspolitikáját vétkes könnyelműség jellemezte ebben a kérdésben.
Ettől függetlenül Európa egésze szempontjából katasztrofális következményekkel jár, hogy az állítólagos menekültek teljesen ellenőrizetlenül áramolhatnak be az Európai Unió területére. Ha a regisztráció érdemben nem jár a terroristagyanús személyek kiszűrésével, akkor alkalmatlan a feladatának ellátására. Ezt be kellene látniuk az illetékeseknek és reagálnunk kellene rá! Nincs szó másról, mint arról, hogy napi akár tízezer menekültet engedünk belépni az EU területére (akik között akár százas nagyságrendben lehetnek terroristák), és akikről aztán fél év alatt sem vagyunk képesek tisztázni, hogy terroristagyanús személyekről van-e szó. Fél év alatt pedig jó néhány, a párizsihoz hasonló terrorcselekmény megtörténhet.
Akárhogy is nézzük, nem elhanyagolható körülmény, hogy maguk a menekültek nem érzik kötelességüknek, hogy a valós nevükön, és a valós adataikkal regisztráljanak. Nemcsak azért, mert afgánok és koszovóiak adhatják ki magukat szíriai menekülteknek, hanem elsősorban azért, mert iszlám terroristák is megtehetik ugyanezt. És minél több afgánt és koszovóit kell kiszűrni a szírek közül, annál kevesebb energia jut a valódi terroristák kiszűrésére. Ezáltal nő a terrorista fenyegetettség Európában. Azaz maguk a menekültek negatív közreműködést vállalnak a terroristák fedezésében. Egyáltalán nem mindegy tehát, hány szíriai menekült "veszíti el" az útlevelét, és diktál be hamis adatokat a regisztráció során. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon az állítólagos terroristák elől menekülő szír bevándorlók miért fedezik a terroristákat? Mintha érdekükben állna ezt tenni.
De ennél súlyosabb gyanú is megfogalmazódik. A migráns logisztikáról van szó, amely felveti a magas fokú szervezettség gyanúját. Ezek szerint meglehet, hogy nem véletlenül "veszítik el" a migránsok az útleveleiket. Így lettek kioktatva, ezt az eligazítást kapták elindításuk előtt a terroristák által irányított emberkereskedő hálózatoktól. Ezért ölt olyan méreteket a hiányzó útlevelek száma. Nem először írom le ezt a gyanúmat.
Csakhogy a naiv emberjogi liberálisok ezt a kérdést meg sem hallják. Ők körömszakadtáig ragaszkodnak a saját illúzióikhoz, hogy az összes szír bevándorló a háború borzalmai és a terroristák kegyetlenkedése elől menekül. Ők gondolatban eleve kizárják a szír menekültek bármilyen érintettségét a terroristáknak való falazásban.
Újra ott vagyunk annál a kérdésnél, amiről még júniusban írtam először, hogy a menekültek nyíltan megtagadják az Uniós hatóságokkal az együttműködést, holott érdekük volna a lojalitásukat demonstrálni a bevándorlási hatóságok előtt.
Emberi jog az illegális bevándorlás?
Számos más módon megfogalmazhattam volna ezt a kérdést, hogy kiérezni lehessen belőle az abszurditást. Például úgy, hogy vajon emberi jog az útlevelet "elveszíteni"? Emberi jog fűződik-e ahhoz, hogy valaki január 1-én szülessen? Emberi joga fűződik-e a menekültnek ahhoz, hogy hamis néven és hamis adatokkal regisztráljon? A menekültnek joga fűződik-e ahhoz, hogy ne járuljon hozzá fénykép készítéséhez, vagy ujjlenyomat levételéhez?
Igen, egy menekültnek emberi joga fűződik az illegális bevándorláshoz, ha más módon a menekült a jogait nem tudja érvényesíteni. S ha menekülni kényszerül, és nincs lehetősége az útlevelét magához venni, akkor személyi okmányok nélkül is joga van menekültkérelemmel élni. De hogy emberi jog fűződik-e a hamis adatokkal való regisztrációhoz, abban már egyáltalán nem vagyok biztos. Abban sem, hogy fénykép készítését, vagy az ujjlenyomat levételét meg lehet-e tagadni. Számomra mindez már rosszhiszeműséget fejez ki, és visszaélés a menekültjoggal. Különös tekintettel arra nézve mondom ezt, hogy tömeges méretekben történtekről van szó, ami ismételten arra utal, hogy ez így lett megtervezve.
Ha én lettem volna a beléptető személy, már abban a pillanatban visszafordítottam volna a migránsokat a határról amikor ilyen magatartást tapasztalok! Lehet velem vitatkozni erről, hogy helyesen tettem volna-e, de a feladat akkor is a meggyőzés kellett volna, hogy legyen, hogy az ezt követően érkező migránsok már ne tegyék ezt. Akkor talán nem volna szükség fél évre egy-egy bevándorló menekültkérelmének elbírálásához.
Nézzük egyedül azt az esetet, hogy az illegális bevándorlók jelentős része (talán 60%-a, de ebben nem vagyok biztos, és szerintem nincs is jelentősége) születési dátumnak január 1-ét nevezte meg. Egyszerű dátum, könnyű megjegyezni, hogy ki mit hazudott. Bár természetesen bárki születhetett január 1-én. S hogy igazat mond, annak a valószínűsége nagyjából 1 a 365-höz (bár konkrétan a szíriai statisztika ettől némileg eltérő lehet). Számomra ebből az látszik, hogy az állítólagos menekült "pofájába röhögött" a regisztráló hatóságnak, hogy "íme, hazudok neked, de ez ellen úgysem tehetsz semmit, nem tudsz rajtakapni és nem tudod bebizonyítani, hogy nem így van". Ez jelenti a visszaélést a menekültjoggal. Ráadásul egy zsarolás is megfogalmazódik benne: "na, gyerünk már kisapám elbírálni az ügyemet, mert odakint ezrek várakoznak, ha nem akarod, hogy összedöntsék ezt a regisztráló állomást!" Ezt persze csak én képzelem így, de emlékezzünk csak, hogy Röszkén a vége felé már mindennaposak voltak a menekültek kitörései, akiket aztán az autópályáról lehetett egyenként begyűjteni. És persze az ilyen "menekült-kitörések" ma már mindennaposak a szlovén és az osztrák menekülttáborokban is.
A demokratikus ellenzéki magatartás a migráns-krízisben
A demokratikus ellenzék egyértelműen a G. Soros-féle neokonzervatív nézet kritikátlan képviselője Magyarországon. Ennél fogva semmiféle értelmes magatartás nem is várható tőlük a migráns-krízisben, mindenben egy szemernyi mérlegelés nélkül, hűen másolni fogják a neokon agytröszt által megszabott irányvonalat - még akkor is, ha az nyilvánvalóan ellentétes a nemzeti érdekkel.
Ezzel kapcsolatban már egyáltalán nem tudom hitelesnek elfogadni és felmenteni a naiv emberjogi liberálisok magatartását a migráns-krízisben. Ha a védenceik magatartása nem jóhiszemű, akkor az emberjogi védelem magatartása sem lehet az. Itt már igenis árnyalni szükséges, hogy konkrétan milyen emberjogi védelemről van szó! Az orvosi segítségnyújtás, vagy a jogi védelem természetesen nélkülözhetetlen. Alapvetően pozitív a különböző civil szervezetek közreműködése a migránsok élelmezésében, ivóvíz-ellátásában és ruházkodásában. De már nem sorolom ide például a migránsok bújtatását (hiszen a migránsoknak a számukra kijelölt menekülttáborban lett volna a helyük) és az embercsempészetben való közreműködést, amely még akár életveszélyt is jelentett a migránsok számára, illetve eszköze volt a migránsok kirablásának is.
Ugyanígy elítélem a migráns-krízis kihasználását a táborelvű kampányolásban, az árokásásban, a kormányellenes uszításban és hangulatkeltésben. Ebben a tekintetben sajnos a naiv emberjogi liberalizmus egyértelműen behódolt a neokonzervatív liberális nézeteknek, a Mr. Soros-féle irányvonalnak - és ezzel le is szerepelt előttem. Nemcsak a kormánypártokat érheti vád az idegengyűlölet meglovagolása miatt, hanem ugyanígy a demokratikus ellenzéket is érheti vád a terroristaveszély elbagatellizálásáért. Illetve most már a párizsi merényletsorozat halottaiért is felelőssé lehet tenni őket. És kérem, senki ne azt nézze, volt-e a terroristák között frissen bevándorolt, mert az összefüggés enélkül is egyértelmű! A terrorelhárítás munkája ugyanis éppen annyival nőtt meg, amennyi új migráns érkezett az Európai Unióba a már meglévő terroristagyanús személyekhez képest. Az Uniós tagországok még az idegenrendészeti feladatok ellátására sem képesek, és a rendőrség kapacitásait is a határőrizet köti le. Azaz fajlagosan kevesebb kapacitás jut a terrorelhárításra.
Összegzés - pozitívumok és negatívumok a magyar belpolitikában
A gyűlöletkeltés, az ellenségképzés és az árokásás Magyarországon soha nem látott mélypontra juttatta a társadalmat, és ebben határozott felelősség terheli a demokratikus ellenzéket, különösen a liberálisokat. A neokonzervatív liberalizmus ugyanis a naiv emberjogi liberalizmus álarcában támad és minden lehetséges módon próbál szimpátiát ébreszteni a menekültek iránt a szolidaritás érzésére építve. A támadás pedig a nemzeti összetartozás eszméjét éri. A globális kapitalista neokonzervativizmus (a liberálfasizmus) így próbálja az Európában hagyományosan erős nemzeti eszmét közömbösíteni, hogy céljai útjából félreállíthassa. Ez a törekvés Európa-szerte egyre nagyobb ellenállásba ütközik.
Irreális mértékben felerősödött a nemzeti oldal felé címzett "fasisztázás" és "nácizás", ami még a korábbiakhoz képest is fokozottan kontraproduktív. A magyar társadalom túlnyomó része (legalább 60-70 százaléka) veszélyként érzékeli a migráns-krízist. Nonszensz jelenség, hogy erre válaszként a demokratikus oldal a magyar társadalom ellenkező nézetű egészét fasisztának titulálja, holott a társadalom összes "bűne" csupán a nemzeti érzés! Ezt én pozitívumnak tartom, és nem társítom idegengyűlölettel. Ellenkezőleg, a társadalom félelmeit teljesen jogosnak gondolom. A demokratikus ellenzéknek az idegengyűlöletre alapozott fasisztázó kampányolása annyira kontraproduktív, hogy a kormánypártok támogatottsága jelentős mértékben nő a demokratikus ellenzék rovására. Szerencsére vannak pozitív jelek is, igaz nem sok, de akadt már a demokratikus oldalon is néhány politikus, illetve neves közéleti személyiség, akiben felébredt a nemzeti érzés a sok idegenszívű gyalázat láttán.
Nem túlzás megfogalmazni, ha ez a tendencia a jövőben is folytatódik - márpedig a migráns-krízis csak fokozódni fog a következő években is -, akkor egyik-másik demokratikus ellenzéki párt, mint nemzetétől elidegenedett, még a parlamenti küszöböt sem fogja elérni. A demokratikus ellenzék önmagát küldi a politikai süllyesztőbe a neokonzervatív nézeteivel együtt. Mondanom sem kell, hogy ezt én pozitívumnak tartom, bár mint jeleztem, nem vagyok Fidesz-párti.
Amit viszont határozottan negatívan értékelek, hogy a radikális baloldali ellenzék ezzel a kihívással sem tud megküzdeni. A kommunisták a tőlük megszokott demagóg frázisokon kívül egyebet most sem tudnak mondani. "A kapitalizmus rendszerén belül ennek a problémának nincs megoldása!" - mondják, de mivel nekik pedig a kapitalizmus meghaladásáról nincs semmi elképzelésük, ezért az idézett mondat is csak üres demagógia.
Ez számomra azért tragikus, mert továbbra is a demagóg és dogmatikus nézetek uralják a radikális baloldalt. Ebben én nem látok semmi kibontakozási lehetőséget. Nincs más, meg kell várni, amíg ezek a nézetek egyszerűen kihalnak, de ezzel sok időt veszítünk. Huszonöt évet már így is elfecséreltünk... Közben pedig a Fidesz-maffia uralmát nyöghetjük változatlanul...
A radikális baloldalon tapasztalható másik meglepő dolog, hogy a radikális baloldal is fertőzött a naiv emberjogi liberalizmussal. Nem képes különbséget tenni a valódi és az álságos humanizmus között. Ezzel együtt nem képes felismerni a neokonzervatív liberalizmus nyílt támadását sem. Sőt, még olyan nézettel is találkoztam a radikális baloldalon, mintha egyes kommunisták az iszlám terrorizmusban lehetséges szövetségest látnának a globális kapitalizmus elleni harcban.
Ebből én azt látom, hogy a radikális baloldalon az iszlám terrorizmussal és a migráns krízissel kapcsolatban is teljes a tanácstalanság és az ideológiai káosz. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy a szélsőjobboldal térnyerésének továbbra sincs radikális baloldali alternatívája. Radikális baloldal érdemben nem létezik Magyarországon.
Mindettől függetlenül elégedettséggel tölt el a tudat, hogy a nemzeti összetartozás érzését erősödni látom, és jól vizsgázunk a neokonzervatív liberális nézetekkel szemben is, bár mindebből egyenlőre csak a nemzeti oldal profitál.
