Európa iszlám megszállása

Józan érveim a liberális bevándorláspolitika ellen

Merkel nem a valódi felelősöket nevezte meg

2016. szeptember 03. 16:30 - aLEx

De az kiderül a szavaiból, hogy kik a globális nagytőke kollaboránsai

 

 

Érdekes figyelni, ahogyan Angela Merkel próbál kimosakodni a felelősségből, mert közben olykor elszólja magát. Most is ez történt. A Magyar Idők híreiben jelent meg egy rövid cikk, amely arról tudósít, hogy a „Wir schaffen das!” szavak nem Angela Merkeltől származnak. Azt ugyanis augusztus 22-én, a kancellár előtt kilenc nappal Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták alkancellárja mondta ki először. Ezt vette át Angela Merkel, és ma már mindenki hozzá köti a szólást.

Tovább
Szólj hozzá!

A növekedés fétise és az Európai Unió bevándorláspolitikája

2016. augusztus 06. 14:45 - aLEx

Reflexió Csáth Magdolna „Előre megjósolt hanyatlás” című cikkére

 

Csáth Magdolna egy nagyon érdekes cikket publikált „Előre megjósolt hanyatlás" címmel, amely arról szól, hogy az Európai Unió már 2002-ben a tömeges bevándorlás lehetőségeit vizsgálta. A cikk témája Európa demográfiai válsága, a csökkenő népesség és az elöregedés kérdése, illetve ezzel összefüggésben az Európai Unió bevándorláspolitikája.

Tovább
Szólj hozzá!

Kirakósjáték a müncheni ámokfutó motivációjáról

2016. július 26. 13:00 - aLEx

A kikezeletlen pszichiátriai betegek magányos ámokfutásairól - a würzburgi baltástól az anschbachi robbantóig

 

Igaza lesz az „Örülünk, Vincente?” blog véleményének, hogy a terrorista hullám kikezeletlen pszichiátriai betegeket inspirálhat magányosan elkövetett ámokfutásra. Ezt látjuk Nizza után az összes Németországban elkövetett merénylet esetében: a würzburgi baltás támadástól kezdve, a müncheni ámokfutón, a reutlingeni machetés gyilkoson át egészen az ansbachi robbantóig. Ez utóbbi esetben külön szerencse az elkövető pszichés terheltsége, mert miközben a ruházatában nagy mennyiségű készpénzt, köztük egy köteg 50 Eurós bankjegyet találtak, de a robbantásra kiszemelt folklór fesztivál helyszínére az elkövetőt csak azért nem engedték be, mert nem volt belépőjegye. Nem volt rá pénze? Így bánatában egy étterem előtt robbantotta fel magát, és egyedül csak ő veszítette életét, miközben 15 ember megsérült, 4-en súlyosan. Sokkal több lett volna az áldozat, ha sikerül bejutnia a fesztiválra. Azaz, ha megfontoltabban jár el a merénylet tervezésekor, és belépőjegyet vált.

Tovább
5 komment

A Human Rights Watch esete az erőszakkal

2016. július 18. 18:00 - aLEx

Hogyan lehet egy fényképet a valóság meghamisítására használni?

 

„A Miniszterelnökséget vezető miniszter hazugságnak nevezte a Human Rights Watch jelentését arról, hogy a magyar  határán zaklatják a migránsokat. Nem úgy tűnik, hogy olvasta volna a dokumentumot.” A hírről Veres Dóra számol be a Népszabadság Online felületén. Nekem meg úgy tűnik, meglehet, hogy Veres Dóra sem olvasta el a HRW jelentését. Sőt kijelentem, ha a HRW jelentése szemléltetésként azt a fotót tartalmazza, amelyet Veres Dóra cikke is bemutat, akkor elképzelhető, hogy Lázár János helyében én sem olvastam volna el a jelentést. Ami persze önmagában véve helytelen. De önmagában érthető emberi reakció.

Tovább
1 komment

Újra a röszkei perről

2016. július 04. 13:00 - aLEx

Az ártatlanság vélelme vs. a bíróság mérlegelési jogköre

 

Úgy tűnik, Jámbor Andrásnak teljesen fölösleges volt megírnia tegnap az Örömöd öröme az örömöm című cikkét, láthatóan nem gondolta komolyan, hiszen a táborelvű árokásást ugyanott folytatja, ahol abbahagyta.

Néhány napja beszámoltam róla, hogy Folytatódik a röszkei vádlottak pere. A Helsinki Bizottság jelentése alapján kommentben arról is beszámoltam, hogy elsőfokon megszületett a perben az ítélet. Nem vagyok jogi szakember, de nem ez az oka, hogy félve nyúlok ismét a témához, hanem már a könyökömön jön ki. Túl sokat írunk erről. Viszont írni kell róla, mert felháborít a folyamatos uszítás a témában, ahogy a liberális mainstream média egyöntetűen felsorakozik ugyanazon érvek mögött, amelyeket még Szlavkovits Rita fejtett ki a saját cikkében. Az ártatlanság vélelméről van szó, meg arról, ahogy a liberális mainstream média megpróbál szánalmat ébreszteni a vádlottakkal szemben.

roszke_targyalas5.jpg

A majdnem teljesen vak, a sánta és a tolókocsis (takarásban)

Jámbor András is így kezdi a cikkét: „Az idős, félvak nő, a másik szintén idős, bottal járó férfi, egy bombázás miatt deréktól lefelé lebénult, kerekesszékes egyetemi hallgató, a röszkei zavargók, akik megtámadták a magyar államot.” Az embernek szinte az a benyomása, más vádlottja nem is volt ennek a pernek, csak csupa vak és tolókocsis. Az ártatlanság vélelme persze őrájuk is kiterjed. Közben persze Jámbor András is tendenciózusan elhallgatja azt az apróságot, hogy az említett két idős személy fia, Ahmed H. ellen folyik egy másik per terrorizmus gyanújával. A harmadik említett szereplő pedig a terrorista gyanúba keveredett személy testvére. Önmagában már ennyi elég ahhoz, hogy kissé más fényben tűnjenek fel a dolgok. S ha jobban elkezdjük elemezgetni, akkor az is kiderül, hogy a három személy nem véletlenül volt ott, ahol volt a röszkei események soron. A szándékos hallgatás a szerző részéről pedig kimeríti a rosszindulatú tájékoztatás vadját. Persze tudjuk, hogy „ez a per nem az a per”, és se a szülők, se a testvér nem vonhatók felelősségre a hozzátartozójuk terrorista gyanúja miatt, de mégiscsak megállapítható valami sunyi elhallgatási kísérlet. Szerintem… Nem kellene ilyen hibába esni, ha már a média említést tesz arról, hogy az idős szülők nem találkozhatnak a máshol fogva tartott gyerekükkel!

 

 

Nyilvánvalóan olyan ítélet született, amellyel a bíróság példát kívánt statuálni. Legközelebb a menekültek nem fognak a határon álldogálni, és várakozni arra, hogy mikor rúgják már le az izgága fiatalok a kaput a pántjairól, hogy ártatlanságot színlelve azt híhessék, nem is zavargások résztvevői voltak, és hogy a hatóságok nyitották meg a határt, ahova természetesen ismét csak ártatlanul azonnal benyomultak.

Most az MTI rövid híréből fogok idézni, amelyet a hvg.hu néhány perc után eltávolított az internetről, hogy helyet szorítson Szlavkovits Rita migránsokat sajnáltató cikkének.

„Ambruzs Róbert ügyész perbeszéde elején azt mondta, a terheltek a vád szerint nem voltak tevékeny résztvevői a határátkelőnél kialakult zavargásnak. Ha ez így történt volna, akkor határzár megrongálásával vagy hivatalos személy elleni erőszakkal is vádolnák őket.

A vádlottaknak azonban tudniuk kellett, hogy az átkelőnél miért épült határzár, észre kellett venniük a határ védelmére összevont rendőri erőket, a vízágyút, a páncélozott járműveket. Tudatosulnia kellett bennük, hogy az átkelőnél kialakult rendbontás célja, hogy az ott összegyűlt migránsok illegálisan magyar területre lépjenek, a hatóságok pedig próbálják ezt megakadályozni - közölte az ügyész.

A magyar hatóságok részéről nem hangzott el olyan kijelentés, hogy a várakozók egy részét beengedik. A vádlottak ennek ellenére, a tömegzavargás tudatában lépték át a határt, elfogásuk magyar területen történt - mondta Ambruzs Róbert.”

Vagyis az ügyész azért kért viszonylag enyhe ítéletet a vádlottak ellen, mert megítélése szerint a terheltek nem voltak tevékeny résztvevői a zavargásoknak. De ettől függetlenül nem tekinthetők ártatlannak a zavargásokban. Az ügyész úgy fogalmazott, hogy a  tömeg szándékegységben (akarategységben) mozgott együtt a zavargásban aktívan résztvevőkkel. Ennek bizonyítékát is szolgáltatták azzal, hogy egyáltalán ott voltak, és amikor lehetőség kínálkozott rá, akkor azonnal magyar területre is léptek. Miféle ártatlanság vélelméről beszél Jámbor András? Kell ennél nagyobb bizonyíték?

Jelen írásomban az ártatlanság vélelmét próbálom meg górcső alá venni. Nyilván lesznek, akik ezért bírálni fognak engem.

 

 

Mindnyájan tudjuk, hogyan vonultak végig a menekültek egész Európán, a macedón határtól kezdve egészen Svédországig. Ahol kellett, pajzsként maguk előtt tolták a kisgyerekes anyákat és a kisgyerekeket is, hogy sajnálatot ébresszenek. Nem kímélték őket. Megvolt ebben a feladata az idős, félvak (és cukorbeteg) nőnek is, a bottal közlekedő férfinek is, de a deréktól lefelé lebénult, kerekesszékes egyetemi hallgatónak is. Röszkénél mi magunk is tapasztalhattuk, hogyan fújatták le magukat paprikasprével fiatal nők és gyerekek, hogy aztán legyen mit fotózni a riportereknek. Ez mind a koreográfia része.

Egyébként a tömegzavargásnak része az „ártatlan” tömeg is. Nélkülük a tömeg nem volna tömeg. Az „ártatlan” tömeg a jelenlétével fanatizálja a randalírozókat, de más módon is közreműködik. A testével takarja, fedezi a főkolomposokat, így azokkal szemben nehezebb eljárni. És amikor magyar területre kell lépni, akkor őket fogják letartóztatni, nem a randalírozókat. Ez az „ártatlan” tömegre kiosztott szerep.

 

 

Megvan itt mindenkinek a szerepe, a félvak nőnek és a tolókocsis fiatalembernek is. De többet mondok, megvan a szerepe még a Helsinki Bizottságnak is, meg a Jámbor András féléknek is. Az ő feladatuk az, hogy kórusban kántálják az ártatlanság vélelmét. És nyilván a kilenc útlevéllel Magyarországra érkező Ahmed H. is ártatlan lesz, mert ha letagadja, a terrorista gyanút nincs olyan bíróság, amely rábizonyítja. Jó, ha kődobálásért el lehet ítélni. A „kórus” viszont fel lesz háborodva a kődobálás vádjára kiszabott ítéleten is, mert szerintük a vádlott tulajdonképpen „csitította” a zavargókat. Mondani bármit lehet. Akár azt is, hogy ő egy pakisztánit dobált kővel, akin bosszút akart állni valami személyes sérelemért, mint ahogyan ezt is vallotta Ahmed H.

Ismétlem, mondani bármit lehet. Bárki hangoztathatja az ártatlanságát, bíróság azonban nem köteles hitelt adni a vádlott .minden szavának a saját mérlegelése során. Jelen esetben – a röszkei perben – annyi történt, hogy bíróság az ügyész érvelését fogadta el a mérlegelése során arról, hogy a látszólag ártatlan tömeg a zavargások főkolomposaival akarategyezőséget mutatott. Azaz magyarul, ha a majdnem teljesen vak nő, valamint a sánta és a tolókocsis férfi szándéka nem egyezett a főkolomposokkal, akkor nem kellett volna ott lenniük.

Ennyit az ártatlanság vélelméről, a Helsinki Bizottságról, meg Jámbor Andrásról – anélkül, hogy bármiféle jogi jártassággal rendelkeznék. Javasolnám nekik, hogy talán gondolják át újra a  történteket. Hasznukra válhat.

 

 

 

 

1 komment

Folytatódik a röszkei vádlottak pere

2016. június 30. 13:00 - aLEx

A tájékoztatás manipulálásáról – elferdített tények vs. jogos kérdőjelek a terroristagyanús Ahmed H. ügyében

 

Úgy látszik, ugyanazt a cikket nem elég egyszer elolvasni, hanem érdemes többször is belepillantani, hátha változik a tartalom – és persze ezzel együtt a mondanivaló is. El sem hittem volna, ha nem velem esik meg. Persze utólag könnyű belátni, hogy ilyesmi előfordulhat, amióta az internetes médiában feltüntetik az utolsó frissítés időpontját is. Persze ebből azonnal adódik a következtetés is, hogy valamely médiára nem lehet csak úgy, egyszerűen hivatkozni, meg kell adni a „frissített verzió számát” (illetve dátumát óra, perc pontossággal) is.

A történetet egy magyarázattal kezdeném. Tavaly szeptemberben egyenes adásban néztem a röszkei események közvetítését az interneten, illetve amit abból látni lehetett, így természetes, hogy érdekelnek a következmények, a folytatás, a bírósági tárgyalás, illetve maga a bizonyítás. De elsősorban nem a Röszkénél balhézó – egyébként ártatlan – menekültek bírósági tárgyalása érdekel, akiknek az összes bűne mindössze annyi, hogy rosszkor voltak rossz helyen. Gondolom, már ők is belátták, hogy menekültként nem egészen úgy kellett volna viselkedniük, ahogyan az Röszkénél történt. Nekem az a véleményem, hogy ott voltak hangadók, akik a tömeget befolyásolták, sőt akár terroristagyanús személyek is, akik irányítani próbálták az eseményeket.

De én nem a felizgatott tömeggel foglalkozok, hanem kifejezetten a terroristagyanús személyek ügye az, ami érdekel. Hogyan fogják a magyar hatóságok és az igazságszolgáltatás bizonyítani Ahmed H. terrorista érintettségét? Erős a gyanúm, hogy ez nem fog sikerülni. Próbálom tehát figyelemmel kísérni a röszkei eseményekkel kapcsolatos bírósági híreket. Ennek során találkoztam a média manipulációs törekvéseivel, amelyben mindkét oldal, a kormánypárti média és a demokratikus ellenzéki média egyaránt érintett.

 

Egy friss hír a hvg-ben a röszkei perről

A hvg tegnapi hírlevelében feltűnt benne cikk: Letöltendőt kértek a röszkei vádlottakra, köztük egy nőre. Meg is nyitottam az oldalt, de nem lettem tőle sokkal okosabb. Az „ügyész perbeszéde elején azt mondta, a terheltek a vád szerint nem voltak tevékeny résztvevői a határátkelőnél kialakult zavargásnak”. Hát, hogy is mondjam, nem egészen ezt vártam. Miért vannak akkor bíróság előtt a vádlottak? Ekkor néztem meg, hogy ki a szerzője a cikknek. És mit látok? A szerző az MTI. Akkor már értem, hogy miért ilyen szűkszavú a hír. Mindazonáltal egyetlen mondat mégiscsak volt a cikkben, ami felkeltette az érdeklődésemet. Idézem…

„A hetedrendű vádlottnál azonban súlyosbító körülmény, hogy megafonon keresztül irányítani próbálta az összegyűlt embereket.”

Nocsak! Mindössze hetedrendű vádlott lett egy olyan személyből, aki az elképzelésem szerint akár terroristagyanús is lehetne? És mindössze egyetlen mondat szól arról, ami engem kifejezetten érdekel? Akkor még nem tudtam, hogy a szír menekülteknél akármilyen húsz éves tacskó megafont foghat a kezébe, hogy a tömeget irányítsa. Felháborított ez a szűkszavú tájékoztatás.

El is határoztam, hogy írok erről egy cikket, és mivel szokásom, Word formátumban azonnal el is mentettem a kérdéses cikket, hogy annak tartalmát bármikor könnyen vissza tudjam keresni. Amikor ezzel végeztem, akkor tűnt fel, hogy „frissült” a cikk, de már nem az MTI rövid tájékoztatása áll ott, hanem lecserélték azt Szlavkovits Rita írására, amelynek címe: Börtönt kért az ügyész a tolókocsis férfira és a vak asszonyra is. Az eredeti cikkből pedig csak a rövid ismertetés maradt meg: „Letöltendő börtönbüntetés kiszabását és kiutasítást kért az ügyész a tavaly ősszel a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjaira a Szegedi Járásbíróságon szerdán.” Ha valaki nem hiszi, az eredeti cikk nálam el van mentve. Kérésre szívesen megküldöm.

Szóval így jártam. Az MTI szűkszavú tájékoztatásáról szerettem volna cikket írni, és az lett a vége, hogy egy olyan cikkről számolok be, amely koncepciózusan sajnáltatja a menekülteket. Ezt hívják az olvasó manipulálásának. Pontosabban szólva ebből a cikkből sem derül ki érdemben semmi, csak a hangulatából sugárzik valami. Hogy micsoda, annak megítéléséhez ajánlatos elolvasni azokat a cikkeket is, amelyekre a szerző hivatkozik, meg azokat a cikkeket is, amelyekre ezek a hivatkozott cikkek is hivatkoznak, mint előzményekre. Így visszafelé nyomozva kaphatunk valamiféle reális képet arról, hogy milyen hangulatot kíván sugalmazni a szerző az olvasóközönség felé.

Hogy az olvasó értse, elmondanám, összesen hat darab cikket, mint előzményt kellett elolvasnom ahhoz, hogy a történetet felfogni képes legyek. Jó, nem állítom, hogy ehhez mind a hatot el kellett olvasni, lehet, hogy elég lett volna csak kettőt, vagy hármat, ha azokat szerencsésen választom meg. De ha már rájöttem, hogy itt valami nem stimmel, akkor már dühödten kerestem az új olvasnivalót, hogy mi egyebet tudhatok még meg arról, amit a szerző nyilvánvalóan elhallgatni akart az olvasó elől.

 

A tömegtájékoztatás manipulálásáról

Nos, nem fogom mind a hat cikk címét fölsorolni, de kettőt azért megemlítek: A tömegzavargás résztvevői: a félig vak, a sánta és a tolókocsis (2016. március. 18. 18:27), A tolókocsis nem tudott elszaladni, hát elfogták (2016. április 28. 17:06). Mindkét cikk szerzője Szlavkovits Rita, talán mondanom sem kell. Pusztán a címekből érteni lehet, hogy miről szólnak ezek a cikkek, s hogy mit sugalmaznak az olvasónak. És valóban. Csak egy rövid részletet idézek a második cikkből:

[A rendőrök] mintha azokat emelték volna ki a tömegből, akik már nem tudtak elmenekülni. Ezért fordulhatott elő, hogy a tolókocsis férfi, a[z egyik szemére] majdnem teljesen vak asszony és a mozgásában korlátozott idősebb ember is a vádlottak padján ülnek. Ez utóbbi házaspár Ciprusban élő fiát egy másik perben terrorcselekménnyel vádolják.

Az utolsó mondatra érdemes koncentrálni. Valahogy nem derül ki belőle, hogy a házaspár Cipruson élő fiát nem Cipruson vádolják terrorcselekménnyel, hanem Magyarországon. Micsoda véletlen, igaz? Hiszen tavaly szeptember 16-án a „fiú” (aki mellesleg érett férfi) is ott volt Röszkén, a zavargásoknál, csak ő – mikor látta, hogy a TEK rutinosan kiemel hangadókat a tömegből – ügyesen visszament a határ szerb oldalára. Őt nem Röszkénél fogták el, hanem napok múlva Győrben szedték le a vonatról. Ő nem azonos azzal, akit én az MTI tájékoztatásában a hetedrendű vádlottnak gondoltam. Ő Ahmed H., akiről Szlavkovits Rita nagyon óvatosan hallgat ebben az írásában, sőt az előzményként hivatkozott második cikkében is csak ennyit említ, hogy

„Ez az eljárás nem azonos a szír Ahmed H. elleni perrel, amelyben a röszkei zavargásban való részvételéért terrorizmussal vádolják a tavaly elfogott férfit.”

A szerző tehát diszkréten hallgat a véletlen egybeesésről, hogy az idős szülők ciprusi lakhatási engedéllyel rendelkező fiáról van szó. Csak egy link utal olyan forrásra, amelyből kiderülhet az azonosság. De ehhez már a hivatkozott előzményeken túl azok előzményeit is el kellene olvasni. Vajon hányan teszik ezt meg? Ezt nevezzük objektivitásra és tárgyilagosságra törekvő tájékoztatásnak? Úgy tűnik, a szerző az olvasó felelősségévé teszi, hogy rendelkezzen kellő olvasottsággal a tárgyi kérdésben, hiszen a cikkét csak akkor értheti, ha a szerző korábbi cikkeit is elolvasta.

A szerző igazat is mondott, meg nem is. Pontosabban nem hazudott, de elhallgatta a lényeget, hogy mindhárom személy akár koronatanúnak is tekinthető a terroristagyanús Ahmed H. perében. Azaz feltehetően nem véletlenül emelték ki a tömegből és tartóztatták le őket Röszkénél a rendőrök. Ezzel persze nem azt állítom, hogy a rendőrök tudták, kik az általuk főkolomposnak vélt terroristagyanús személy szülei, hanem azt, hogy a szülők tudták, hova helyezkedjenek, ha át akarnak jutni a határon. Ilyenformán egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy a letartóztatottak között vannak. Persze a hozzátartozók nem kötelesek terhelő vallomást tenni a terroristagyanús személyre, ennek ellenére fontos információk birtokában lehetnek.

A szerző az idézett cikkekben végig úgy beszél a három személyről, mint egy paródia szereplőiről, tolókocsisnak, majdnem teljesen vak asszonynak és mozgásában korlátozott idős embernek nevezve őket, kihangsúlyozva a szánalomra méltó tulajdonságaikat, és elhallgatva a terroristagyanús személyhez fűződő rokoni kapcsolatukat. A szerző cikkei végig ezt a hangulatot sugározzák. Ezt nevezem én a média tudatos manipulációjának.

Ezt én úgy jelentem ki, hogy közben egyetértek a szerzővel. Talán nem kellene olyan vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre ítélni, akik tevőlegesen nyilvánvalóan képtelenek voltak a röszkei kaput rongálni, vagy a rendőröket kővel dobálni. Az egyetlen bűnük csupán annyi, hogy rosszkor voltak rossz helyen. Az nem felróható a vádlottaknak, ha egy terroristagyanús személlyel rokoni kapcsolatban állnak.

 

Kérdőjelek Ahmed H. körül

Azt már tudjuk, hogy Ahmed H. Cipruson letelepedési engedéllyel rendelkezik, ahol bejegyzett építőipari céget működtet. Állítólag repülőgépen érkezett Budapestre, de ki tudja, hogy ez is igaz-e. Ma már semmin nem lehet csodálkozni. Tavaly szeptemberben ilyesmit lehetett olvasni, ma viszont teljes a hallgatás erről. Egyedül érkezett, vagy a feleségével és gyerekeivel? Erről sem tudunk semmit. Viszont ha a hír igaz, hogy repülőgépen érkezett Magyarországra, akkor Budapestről vissza kellett mennie az országhatáron keresztül Röszkére. Mi volt az indítéka erre? És legálisan, vagy illegálisan hagyta el az országot? S ha vissza kellett térnie Szerbiába, akkor miért nem Belgrádba váltott repülőjegyet?

ahmed_h.jpg

Ahmed H. (középen a magas homlokú, szakállas férfi), ahogyan békésen gesztikulál

A letartóztatásakor egyes hírek szerint hét, más hírek szerint kilenc darab útlevelet találtak nála, amelyben mindegyikben volt érvényes schengeni vízum. Majd később tisztázódott, hogy ezek az útlevelek a családtagjai hiteles okmányai, bár ez sem jelent semmit, mert az Iszlám Állam zsákmányolt hiteles útleveleket a szír kormánytól.

Miért nem lehet ezekről az okmányokról többet tudni? Kinek a nevére voltak kiállítva? Miért nála voltak ezek az útlevelek, miért nem azoknál, akiknek a nevére kiállították őket?

Számoljunk egy kicsit! A terroristagyanús személynek a sajátján kívül nyolc darab útlevéllel kell elszámolnia! Nem véletlenül kérdezek Ahmed H. feleségéről és két gyerekéről, hogy amikor Győrben letartóztatták, a felesége és gyerekeik vele voltak-e,  avagy Cipruson maradtak. Esetleg egy harmadik verzió szerint már Nyugat-Európában voltak. Mindkét esetben jogos a kérdés, ha az ő útleveleik (is) a férfinél voltak, akkor ennek mi volt az oka. (De ez még csak három útlevél.)

Ha nem Ahmed H. feleségének és két gyereküknek az útleveleiről van szó, akkor kinek a nevére kiállított útlevelek lehetnek? Most kezdjük el számolni a Szerbiában rekedt családtagokat! Ahmed H. szülei (2 db útlevél), testvére (1 db), annak felesége és három gyermeke (4 db), az összesen 7 db útlevél. Még mindig fölöslegben van 1 db útlevél. De ettől eltekintve is föltehető a kérdés, hogy ezek a személyek miért Cipruson tartották az útlevelüket? Az lett volna Ahmed H. feladata, hogy az útleveleiket utánuk vigye Szerbiába? Ezért ment volna Budapestről Szerbiába? De ha ezért ment Szerbiába, akkor miért nem adta oda nekik az útleveleiket? Száz szónak is egy a vége, miért voltak ezek az útlevelek Győrben, Ahmed H, útipoggyászában? Ezekre a kérdésekre adott válaszokról mikor tudhatunk? Vajon ezeket a kérdéseket a „paródia” szereplőinek (értsd a tolókocsisnak, a majdnem teljesen vak asszonynak és mozgásában korlátozott idős embernek) felteszik-e?

 

Bizonyítható-e Ahmed H. terrorista érintettsége?

Az útlevelek kérdése jelentős mértékben valószínűsíti, hogy Ahmed H. kapcsolatban állt az Iszlám Állammal. Ennek ellenére, ha nem tesz beismerő vallomást, akkor ezt az érintettséget nem lehet bizonyítani, hiába vérzik ezer sebből minden szava. Attól még nem terrorista senki, ha nem tudja megmagyarázni, hogy miért volt nála 8 db más nevére kiállított útlevél.

Egy olyan országban a terrorista gyanú bizonyításának szinte semmi esélye nincs, ahol hiába hallja több tucat rohamrendőr, hogy hozzá beszél a kapu túloldalán álló Ahmed H., ha senki nem érti, hogy a „békésen” gesztikuláló ember (a fényképen) tulajdonképpen valamit kérni akar, vagy követel, esetleg fenyegetőzik, és ultimátumot fogalmaz meg. Egy olyan országban ez szinte lehetetlen, ahol a tolmács is hamis tanúzással vádolható, mert olyan szintű a nyelvtudása, hogy nem lehet eldönteni, beismerő vallomásról, vagy a vád elutasításáról volt-e szó. És teljesen mindegy, hogy a tolmács arabul nem tud, vagy magyarul.

Az sem bizonyíték a terrorista gyanúra, hogy Ahmed H. (állítólag) kapcsolatban áll a Tabligh Dzsamaat, a Szövetség a hit terjesztésére fundamentalista mozgalommal.

Ez a bírósági procedúra egyetlen dologra jó csak, hogy belássuk, az európai jogrend nem képes minden kétséget kizáró módon bizonyítani egy terroristagyanús személy kapcsolatát a terroristákkal, ha nem a terrorista cselekményen való tettenérésről van szó. Egyetlen értelmes következtetés tehetünk csak: az ilyen terroristagyanús egyedeket jobb a határon kívül tudni! Az ilyen gyanús alakokkal szemben az ártatlanság elvét nem ajánlatos alkalmazni. Kiszabnak rá valamilyen jogcímen – például kődobálásért, vagy kerítés rongálásért – pár év letöltendő szabadságvesztést, aztán kiutasítják az országból (Európából).

A médiának a „paródia” helyett erről kellene írnia, ha az olvasóközönséget hitelesen kívánja tájékoztatni!

 

 

2 komment

A liberális agymosottakról számokban

2016. június 22. 15:00 - aLEx

Befogadás vs. gyűlölködés kérdéséről – kissé átértelmezve

 

Diószegi Horváth Nóra Kettős Mércében megjelent menekültekkel foglalkozó cikkét olvasva vettem a bátorságot ahhoz, hogy az ott közölt adatokat a saját szempontjaimnak megfelelően kissé átértelmezzem, és magukra a liberális agymosottakra próbáljak meg általános érvényű következtetéseket levonni. Hogy ezt megtehessem, mindenekelőtt rögzíteni szeretném, hogy a „liberális agymosottak” fogalmába pártállástól és pártszimpátiától függetlenül mindenkit beleértek, akinek a világnézetében a liberális filozófia meghatározó szerepet tölt be, de nem hajlandók az ellenvéleményeket mérlegelni sem. Ide sorolom többek között például Tamás Gáspár Miklóst is, aki bevallottan antikapitalista. Hogy miért nevezem őket „agymosottaknak”, az a cikkemből ki fog derülni.

Tovább
1 komment

Ájtatos manók a menekültválságban

2016. június 08. 05:00 - aLEx

Megkésett reflexió Tamás Gáspár Miklós évértékelő cikkére

 

Idegen tollakkal ékeskedek a címben. Egy barátomtól hallottam, ő így hívja a liberálisokat. Jót nevettem, amikor ezt elmondta nekem, mert tökéletesen ráillik a liberálisok menekültválságban tanúsított álhumanizmusára. Ki ne ismerné az imádkozó sáskát, amely egy gyönyörű ragadozó rovar, ahogy mozdulatlanná dermedve várja az áldozatát. Mintha imádkozna. A rejtőzködő színe miatt alig lehet észrevenni. Miután pedig elejtette áldozatát, erős rágóival szétdarabolja és kíméletlenül felfalja.

Tovább
Szólj hozzá!

Hogyan legyen egy ellenzéki politikus kontraproduktív?

2016. május 15. 16:00 - aLEx

Szigetvári Viktor és Németh Szilárd vitája az ATV adásában a kényszerbetelepítésről

 

Előző blogbejegyzésemben arról írtam, Tamás Gáspár Miklós hogyan sugalmazza a gondolatot, hogy aki ellenzi a menekültek kényszerbetelepítését, vagy általában csak a liberális bevándorláspolitikát, az rasszista és idegengyűlölő. Jelen cikkemben pedig – Szigetvári Viktornak és Németh Szilárdnak azt atv adásában lezajlott vitáján keresztül – azt szeretném bemutatni, hogyan hatalmasodik el a rosszindulatra alapozott táborelvű árokásás a közéletben, és az ellenzéki oldalon hogyan válik mindez kontraproduktívvá. Mindkét esetben a levont következtetésem azonos: teljesen elhibázott és kontraproduktív a „demokratikus ellenzék” antifasiszta összefogásra alapozott kampánystratégiája a kormánypártokkal szemben. Nézzük ezt most részletesen az atv-vitával kapcsolatban!

Tovább
Szólj hozzá!

TGM krikszkrakszáról

2016. május 12. 13:00 - aLEx

Válasz „TGM: Krikszkraksz” című cikkére

 

Tamás Gáspár Miklós cikke nem olvashatatlan kézírás, inkább a tartalom, a gondolatiság megértésével vannak gondjaim. Úgy vélem, ismét csak a tőle már megszokott „liberális antikapitalista” értelmiségi nyafogásról van szó (csak utalok rá, hogy a szerző szerint az ellenzéki értelmiségi szónak ez a jelentése hazánkban), amelyben akárhogy is kutatom, nem találom, hogy mi volna a baloldali nézet. Azt pedig véletlenül sem lelem, hogy mi volna a cikkben a radikális baloldaliság. Feltételezem persze, hogy az „antikapitalista” nézet radikális baloldaliságot takar, valami olyasféle dolgot, mint a marxizmus, de azt már végképp ne keressük, mert TGM marxizmusáról lassacskán már nem lehetek meggyőződve.

Tovább
8 komment