Európa iszlám megszállása

Józan érveim a liberális bevándorláspolitika ellen

Újra a röszkei perről

2016. július 04. 13:00 - aLEx

Az ártatlanság vélelme vs. a bíróság mérlegelési jogköre

 

Úgy tűnik, Jámbor Andrásnak teljesen fölösleges volt megírnia tegnap az Örömöd öröme az örömöm című cikkét, láthatóan nem gondolta komolyan, hiszen a táborelvű árokásást ugyanott folytatja, ahol abbahagyta.

Néhány napja beszámoltam róla, hogy Folytatódik a röszkei vádlottak pere. A Helsinki Bizottság jelentése alapján kommentben arról is beszámoltam, hogy elsőfokon megszületett a perben az ítélet. Nem vagyok jogi szakember, de nem ez az oka, hogy félve nyúlok ismét a témához, hanem már a könyökömön jön ki. Túl sokat írunk erről. Viszont írni kell róla, mert felháborít a folyamatos uszítás a témában, ahogy a liberális mainstream média egyöntetűen felsorakozik ugyanazon érvek mögött, amelyeket még Szlavkovits Rita fejtett ki a saját cikkében. Az ártatlanság vélelméről van szó, meg arról, ahogy a liberális mainstream média megpróbál szánalmat ébreszteni a vádlottakkal szemben.

roszke_targyalas5.jpg

A majdnem teljesen vak, a sánta és a tolókocsis (takarásban)

Jámbor András is így kezdi a cikkét: „Az idős, félvak nő, a másik szintén idős, bottal járó férfi, egy bombázás miatt deréktól lefelé lebénult, kerekesszékes egyetemi hallgató, a röszkei zavargók, akik megtámadták a magyar államot.” Az embernek szinte az a benyomása, más vádlottja nem is volt ennek a pernek, csak csupa vak és tolókocsis. Az ártatlanság vélelme persze őrájuk is kiterjed. Közben persze Jámbor András is tendenciózusan elhallgatja azt az apróságot, hogy az említett két idős személy fia, Ahmed H. ellen folyik egy másik per terrorizmus gyanújával. A harmadik említett szereplő pedig a terrorista gyanúba keveredett személy testvére. Önmagában már ennyi elég ahhoz, hogy kissé más fényben tűnjenek fel a dolgok. S ha jobban elkezdjük elemezgetni, akkor az is kiderül, hogy a három személy nem véletlenül volt ott, ahol volt a röszkei események soron. A szándékos hallgatás a szerző részéről pedig kimeríti a rosszindulatú tájékoztatás vadját. Persze tudjuk, hogy „ez a per nem az a per”, és se a szülők, se a testvér nem vonhatók felelősségre a hozzátartozójuk terrorista gyanúja miatt, de mégiscsak megállapítható valami sunyi elhallgatási kísérlet. Szerintem… Nem kellene ilyen hibába esni, ha már a média említést tesz arról, hogy az idős szülők nem találkozhatnak a máshol fogva tartott gyerekükkel!

 

 

Nyilvánvalóan olyan ítélet született, amellyel a bíróság példát kívánt statuálni. Legközelebb a menekültek nem fognak a határon álldogálni, és várakozni arra, hogy mikor rúgják már le az izgága fiatalok a kaput a pántjairól, hogy ártatlanságot színlelve azt híhessék, nem is zavargások résztvevői voltak, és hogy a hatóságok nyitották meg a határt, ahova természetesen ismét csak ártatlanul azonnal benyomultak.

Most az MTI rövid híréből fogok idézni, amelyet a hvg.hu néhány perc után eltávolított az internetről, hogy helyet szorítson Szlavkovits Rita migránsokat sajnáltató cikkének.

„Ambruzs Róbert ügyész perbeszéde elején azt mondta, a terheltek a vád szerint nem voltak tevékeny résztvevői a határátkelőnél kialakult zavargásnak. Ha ez így történt volna, akkor határzár megrongálásával vagy hivatalos személy elleni erőszakkal is vádolnák őket.

A vádlottaknak azonban tudniuk kellett, hogy az átkelőnél miért épült határzár, észre kellett venniük a határ védelmére összevont rendőri erőket, a vízágyút, a páncélozott járműveket. Tudatosulnia kellett bennük, hogy az átkelőnél kialakult rendbontás célja, hogy az ott összegyűlt migránsok illegálisan magyar területre lépjenek, a hatóságok pedig próbálják ezt megakadályozni - közölte az ügyész.

A magyar hatóságok részéről nem hangzott el olyan kijelentés, hogy a várakozók egy részét beengedik. A vádlottak ennek ellenére, a tömegzavargás tudatában lépték át a határt, elfogásuk magyar területen történt - mondta Ambruzs Róbert.”

Vagyis az ügyész azért kért viszonylag enyhe ítéletet a vádlottak ellen, mert megítélése szerint a terheltek nem voltak tevékeny résztvevői a zavargásoknak. De ettől függetlenül nem tekinthetők ártatlannak a zavargásokban. Az ügyész úgy fogalmazott, hogy a  tömeg szándékegységben (akarategységben) mozgott együtt a zavargásban aktívan résztvevőkkel. Ennek bizonyítékát is szolgáltatták azzal, hogy egyáltalán ott voltak, és amikor lehetőség kínálkozott rá, akkor azonnal magyar területre is léptek. Miféle ártatlanság vélelméről beszél Jámbor András? Kell ennél nagyobb bizonyíték?

Jelen írásomban az ártatlanság vélelmét próbálom meg górcső alá venni. Nyilván lesznek, akik ezért bírálni fognak engem.

 

 

Mindnyájan tudjuk, hogyan vonultak végig a menekültek egész Európán, a macedón határtól kezdve egészen Svédországig. Ahol kellett, pajzsként maguk előtt tolták a kisgyerekes anyákat és a kisgyerekeket is, hogy sajnálatot ébresszenek. Nem kímélték őket. Megvolt ebben a feladata az idős, félvak (és cukorbeteg) nőnek is, a bottal közlekedő férfinek is, de a deréktól lefelé lebénult, kerekesszékes egyetemi hallgatónak is. Röszkénél mi magunk is tapasztalhattuk, hogyan fújatták le magukat paprikasprével fiatal nők és gyerekek, hogy aztán legyen mit fotózni a riportereknek. Ez mind a koreográfia része.

Egyébként a tömegzavargásnak része az „ártatlan” tömeg is. Nélkülük a tömeg nem volna tömeg. Az „ártatlan” tömeg a jelenlétével fanatizálja a randalírozókat, de más módon is közreműködik. A testével takarja, fedezi a főkolomposokat, így azokkal szemben nehezebb eljárni. És amikor magyar területre kell lépni, akkor őket fogják letartóztatni, nem a randalírozókat. Ez az „ártatlan” tömegre kiosztott szerep.

 

 

Megvan itt mindenkinek a szerepe, a félvak nőnek és a tolókocsis fiatalembernek is. De többet mondok, megvan a szerepe még a Helsinki Bizottságnak is, meg a Jámbor András féléknek is. Az ő feladatuk az, hogy kórusban kántálják az ártatlanság vélelmét. És nyilván a kilenc útlevéllel Magyarországra érkező Ahmed H. is ártatlan lesz, mert ha letagadja, a terrorista gyanút nincs olyan bíróság, amely rábizonyítja. Jó, ha kődobálásért el lehet ítélni. A „kórus” viszont fel lesz háborodva a kődobálás vádjára kiszabott ítéleten is, mert szerintük a vádlott tulajdonképpen „csitította” a zavargókat. Mondani bármit lehet. Akár azt is, hogy ő egy pakisztánit dobált kővel, akin bosszút akart állni valami személyes sérelemért, mint ahogyan ezt is vallotta Ahmed H.

Ismétlem, mondani bármit lehet. Bárki hangoztathatja az ártatlanságát, bíróság azonban nem köteles hitelt adni a vádlott .minden szavának a saját mérlegelése során. Jelen esetben – a röszkei perben – annyi történt, hogy bíróság az ügyész érvelését fogadta el a mérlegelése során arról, hogy a látszólag ártatlan tömeg a zavargások főkolomposaival akarategyezőséget mutatott. Azaz magyarul, ha a majdnem teljesen vak nő, valamint a sánta és a tolókocsis férfi szándéka nem egyezett a főkolomposokkal, akkor nem kellett volna ott lenniük.

Ennyit az ártatlanság vélelméről, a Helsinki Bizottságról, meg Jámbor Andrásról – anélkül, hogy bármiféle jogi jártassággal rendelkeznék. Javasolnám nekik, hogy talán gondolják át újra a  történteket. Hasznukra válhat.

 

 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://europa-iszlam-megszallasa.blog.hu/api/trackback/id/tr598865726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aLEx 2016.07.04. 19:04:30

Megjegyzem, hogy még mindig találok ezidáig általam ismeretlennek minősülő híreket a médiában. Akár az is kiderülhet, hogy a közvélemény teljesen félre van tájékoztatva. Következésképpen akár tévedhetek is.